Még lehet gázáremelés
Völner Pál, az energiaár-tárgyalásokat folytató nemzeti fejlesztési tárca államtitkára az elmúlt napokban több orgánumban is valószínűsítette, hogy a tárgyalások tükrében – júliushoz hasonlóan – októbertől is elmaradhat a gázáremelés. (Nekünk továbbra sem sikerült vele kapcsolatba lépnünk.) A tárgyalásokhoz közel állók szerint egyelőre nem eldöntött az áremelés elmaradása. Mindazonáltal ez a kormány határozott szándéka, amit a gázcégek továbbra sem akadályoznak, ha más jellegű kéréseiket meghallgatják. Azt az értesülést, miszerint a kormány esetleg fontolgatja a gázáfa csökkentését, forrásaink annyiban árnyalták, hogy ez jelenleg nem legfontosabb kérdés a tárgyalásokon, mivel a kormány elvileg nem pártolja a költségvetés bevételcsökkenését. Ráadásul az áram áfájához bizonyosan nem nyúlnak.
Az Orbán-kormány júliustól gáz- és áramáremelési stopot hirdetett, amit a szolgáltatók különösebb tiltakozás nélkül elfogadtak. A nyilatkozatmorzsák alapján érzékelhető, hogy a cégek különböző piaci megoldások révén nem estek el jelentős haszontól. Igaz, ezt a kedvező nemzetközi energiaár-helyzet tette lehetővé. A cégek eddig azért is rugalmasabbak voltak, mert a rendkívül alacsony nyári forgalom helyett sokkal inkább az októberi, és nem kevéssé a januári tarifára (bevételeikre, illetve hasznukra) összpontosítanak. Ezt segítheti, hogy az orosz–magyar szerződésből októbertől a hírek szerint nem következik jelentős – dollárban számított –importgázár-emelés. Kormányzati részről állítólag az is elhangzott, hogy a gazdaság várható felpörgésével az országos gázforgalom is megélénkülhet, ami esetlegesen kisebb árrés mellett akár nagyobb hasznot is eredményezhet. Kormánykörökben ismereteink szerint az a nézet: noha az árstop érvényben tartására piaci háttérmegoldásokat kell találni, a cél az, hogy így a lakosság számára legalább egy évig ne változzon az áram és a gáz tarifája.
Ennek érdekében továbbra is latolgatják a lehetséges piaci megoldásokat. Az áfacsökkentés lehetőségén túl szakértők szerint minden azon múlik, a kormány meg tud-e állapodni a gázforgalom túlnyomó többségét irányító, német hátterű gáznagykereskedővel, az E.ON-nal. Két témáról folyhat a szó. Az E.ON a közvetlenül az orosz Gazprommal érvényben lévő, hosszú távú, ma igen magas tarifájú fő beszerzési szerződés helyett a rövidebb távú piacon most olcsóbban is vásárolhat gázt. Másrészt a tavalyi tél miatt a hazai tárolókban maradt, olcsóbb gázt is a rendszerbe lehet keverni. Ugyanakkor a központi szerződés értelmében az E.ON-nak akkor is át kell vennie a lekötött menynyiséget a Gazpromtól, ha arra nincs szükség. Ezt a feszültséget egyelőre nem sikerült feloldani, így a kormány – egyes hírekkel ellentétben – még nem állapodott meg az E.ON-nal.
Ennél jóval kisebb súlya van annak, ha a kormány a gázt az E.ON-tól megvásárló, majd a fogyasztókhoz eljuttató szolgáltatókkal állapodik meg egyes intézkedésekben – vélik szakértők. Tarifájuk kétharmadát az E.ON – nemzetközi áraktól és a dollár árfolyamától függő – eladási ára teszi ki, vagyis saját mozgásterük szűk. Mindazonáltal számos hatékonyságjavító javaslatot terjesztettek be a kormány elé. Ezek közé tartozik a gyorsabb kereskedőváltás, illetve, hogy a szolgáltató – több más feltétel megléte esetén – 90 napnál hamarabb, akár 30 vagy 45 nap múlva is felfüggeszthesse a nem fizető fogyasztók ellátását. Tapasztalataik szerint egy 30 napos számlátminden nehézség ellenére könnyebb kifizetni, mint egy 90 naposat. Értesülések szerint indítványozzák az ügyfélszolgálatok szűkített – ám egy héten belül mindenki munkaidejébe beleférő – nyitva tartást, illetve azt is, hogy kistérségenként 10 ezer helyett 25 ezer fogyasztóra jusson egy iroda. Völner Pál szavai alapján a kormányzat hajlik a javaslatok megfontolására. Értesülésünk szerint az áramtarifák tekintetében egyelőre nem ennyire előrehaladottak a tárgyalások.
Miközben a kormány a gázárak féken tartásán fáradozik, a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Főtáv szeptember elsejétől 3222 forintról 3725 forintra emeli hődíját. Az emelés az alapdíjjal együtt számítva 10,5 százalékos távhőszámla-növekedést jelent: az eddigi bruttó 139 ezer forintos átlagköltség mostantól 161 ezer lesz. A Főtáv, illetve az ármegállapító önkormányzat korábbi indoklása szerint a cég egy hónappal a gázáremelés után emel tarifát, annak begyűrűző hatása okán. Ugyanakkor a társaság az általa lefektetett elveket már korábban is kissé elmosta, amikor júliusban egy korábban elhalasztott emelés érvényesítése címén drágult a díj, és most sem hivatkozhatott júliusi–augusztusi gázáremelésre, mivel ilyen nem történt. Az Orbán-kormány ugyanis júliustól gáz- és áramáremelési tilalmat rendelt el.
A Gazprom nem enged
Magyarországon sokan szorgalmazzák, hogy hosszabb távon a gáz beszerzési ára szakadjon el a kőolajétól. Ugyanakkor a Gazprom nem hajlik a – számára most különösen előnyös –, 2015-ig érvényes szerződés módosítására. Sokan fontosnak tartják, hogy minél több gázcső épüljön ki Magyarország és a környező államok között. Noha a térségben a különböző csövekben jobbára csak orosz eredetű gáz kering, mégis jelentősen javítja az ország alkupozícióit a már megépült osztrák–magyar szakasz, és hasonló eredményeket várnak a hazánk és Horvátország, Románia, majd később Szlovákia között létesítendő vezetéktől is. Horvátországból például beszerezhetővé válik olasz gáz, amely ugyan szintén orosz kitermelésű, de Olaszország jobb alkupozíciói miatt esetleg olcsóbb lehet.
