Stagnál a magyar gazdaság
Első ránézésre igen kedvezőnek tűnik a második negyedéves, hazai GDP-adat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi előzetes becslése szerint a bruttó hazai termék április–június között egy százalékkal növekedett az előző év ugyanezen időszakához képest. A naptárhatás kiszűrésével 0,8 százalékos, a szezonális hatásokkal is kiigazítva azonban már csak mindössze 0,1 százalékos volt a bővülés az egy évvel korábbi szinthez képest. Az első negyedévhez viszonyítva a másodikban a KSH szerint stagnált a gazdaság. Barta György, a CIB Bank elemzője szerint ez különösen annak fényében elgondolkodtató, hogy Magyarország esetében sokat emlegetett német gazdaság ugyanezen időszak alatt szinte kilőtt. A Berlinben tegnap ismertetett – ugyancsak előzetes – mutatók szerint Európa legnagyobb gazdasága jelentősen, 2,2 százalékkal növekedett az első negyedévhez képest, míg év/éves összehasonlításban 4,1 százalékos a gyarapodás.
Más jó hírek is napvilágot láttak tegnap: az eurózónában három és fél év óta az idei második negyedévben mérték a legerőteljesebb növekedést, lekörözve ezzel az Egyesült Államokat. A 16 ország GDP-je egy százalékkal nőtt az előző negyedévhez és 1,7 százalékkal 2009 hasonló időszakához képest. Ráadásul az Eurostat az Európai Unió egészére is ugyanekkora számokat mutatott ki. Németország mellett az eurózónában Franciaország volt a növekedés motorja. Az unióban egyedüliként Görögország zsugorodott negyedéves szinten, 1,5 éves összehasonlításban 3,5 százalékot. A kelet-közép-európai térség országai is többnyire várakozáson felüli eredményekkel zárták a második negyedévet. Csehország GDP-je negyedév alatt 0,8, egy év alatt 2,2 százalékkal javult. Szlovákiában immáron az egymást követő ötödik negyedévben nőtt a gazdaság. Az idei második három hónapban az előző negyedévhez képest 1,2, a tavalyi év azonos időszakával összevetve pedig 4,6 százalékkal nőtt a GDP.
Nem véletlen tehát, hogy a kiigazítatlan adatok szerinti bővülést leginkább az export élénkülése hajtotta. – A belső fogyasztás és a kereslet azonban változatlanul nagyon gyenge – mondta Barta György. – Ez egészen nyilvánvaló, elég csak a kiskereskedelmi fogyasztás számait figyelni, amelyekben nem lehet trendszerű növekedést felfedezni – tette hozzá. Ezek alapján az ipar teljesítményének kedvező alakulása aligha meglepő. Az viszont kétségtelen, hogy ebből az építőipar kimaradt, amely most is gyászos eredményeket produkál, s a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a mezőgazdaságban sem sokkal jobb a helyzet. Hasonló, s talán még borúlátóbb véleményen van Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. – Valahogy a mostani GDP-adat csalódást keltett, azzal számoltunk, hogy a készletfeltöltésekből fakadó exportélénkülés kézzelfogható lesz, ám ezt nem nagyon venni észre. Éppen ezért várjuk a végleges és részletes adatokat, bár mostanában azért ezek között markáns eltérés nem nagyon szokott lenni – mondta.
A következő negyedévi lehetőségekről szólva Barta György kifejtette: továbbra is óvatos marad. Ezt elsősorban azzal indokolta, hogy úgy látja, a készlethatásból fakadó keresletélénkülés – azaz hogy a cégek a válság idején leépített készleteiket most töltik föl –, ami az exportra jótékony hatással van, gyengül az év hátralévő részében, már csak azért is, mert Németország növekedési ciklusa a második fél évben kevésbé kedvező. Véleménye szerint ezeket is figyelembe véve az éves GDP-növekedés 0,5 százalék lesz. (A KSH egyébként éppen ekkora bővülést jelzett az első fél évre.)
Kicsit messzebbre tekintve még bizonytalanabb a helyzet, miután a jövő évi költségvetéssel és így a fiskális politikával kapcsolatban rengeteg a kérdőjel. Ráadásul egyelőre az sem ismert, hogy a bankadónak milyen hatása is lesz a hitelpiacra.
– És itt nemcsak kínálati, hanem keresleti oldalra is gondolok –emelte ki Barta György. Mindenesetre a CIB-nél 2011-re 2,6 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálnak. A jövő évi hiánytervvel kapcsolatban Duronelly kifejtette, a szám elméletileg bármilyen növekedési mutató mellett teljesíthető. Ehhez értelemszerűen a bevételi és a kiadási oldalt kell megfelelően hangolni. Hozzátette: az lenne a kívánatos, ha a jövő évi büdzsé esetében egy rendkívül konzervatív tervezési vonal lenne az irányadó, akár az inflációt, akár a növekedést illetően. Ez azonban nem nagyon jellemző Magyarországon.
Bizonytalan hónapok jönnek
A jövőt illetően a kormány is bizonytalan. Az első negyedéves GDP-adatokra – negyedéves szinten 0,9, éves szinten 0,2 százalék – hivatkozva a korábbi 0,2 százalékos visszaesésről 0,6 százalékos növekedésre módosította az idei évi várakozását. Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint középtávon számos kockázati tényező van a világgazdaságban, amely hatására a gazdaság felívelése lassúbb és elnyújtottabb lehet. Lefelé mutató kockázatot jelent, hogy az év vége felé már a külső keresletet és így a magyar exportértékesítési lehetőségeket is negatívan érinthetik a fejlett európai országokban meghirdetett exit stratégiák, amelyek a gazdaságba pumpált állami pénzek kiszívásáról szólnak.
A nemzetgazdasági tárca szerint az év hátralévő részében mérséklődő infláció, a foglalkoztatás megindult bővülése a fogyasztás élénkülését eredményezheti.
Ugyanakkor a közszférát érintő intézkedések, az év eleji rendkívüli időjárás következtében a mezőgazdaságból származó jövedelmek várható visszaesése, valamint az árfolyammozgások miatt a devizahitelek törlesztőrészletének emelkedése a fogyasztás csökkenésének irányába hat.
Magyarul: erről az oldalról szinte biztosan nem várható lökés a gazdaságnak. A beruházásokat ugyan a következő időszakban is pozitívan befolyásolják az uniós támogatásokból finanszírozott állami és vállalati fejlesztések, ugyanakkor a lakosság beruházásai idén 15 százalékkal visszaeshetnek tavalyhoz képest, legalábbis ez látszik a kiadott lakásépítési engedélyekből.
