Az idei második negyedévben tovább nőtt azon banki ügyfelek aránya, akiknek hitelét át kellett alakítani, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget. (Jellemző megoldás a futamidőhosszabbítás, amellyel csökken a havi törlesztőrészlet.) A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a háztartási hitelek állományán belül a lakáscélú kölcsönöknél az első negyedévi négyről 4,7 százalékra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 8,1-ről 9,4 százalékra emelkedett az átstrukturált kölcsönök aránya. Romlást egyedül a gépjármű-finanszírozás esetében nem jeleztek a bankok: a mutató lényegében nem változott, 5,5 százalék körül stagnált.

A vállalati kölcsönöknél általában ennél valamivel jobb a helyzet. A nagyvállalati hitelállományon belül öt százalék fölé emelkedett az átalakított szerződések aránya az első negyedévi 3,5 százalékról, míg a kis- és középvállalati (kkv-) szegmensben 3,5 százalék körül stagnált. Nem változott a helyzet az üzleti célú ingatlanhiteleknél, a 14 százalékos arány azonban továbbra is a legrosszabb a szegmensek közül. A bankok az év végéig további számottevő növekedésre számítanak mind a vállalati, mind a háztartási hitelek esetében.

Egy hitel átalakítása ráadásul nem jelent garanciát arra, hogy az ügyfél onnantól rendben tudja törleszteni tartozását. A háztartások lakáscélú hiteleinél az átalakított kölcsönök közül június végén már 23 százalék újra késett – legalább harminc nappal – a részletek fizetésével, míg márciusban ez az arány 19 százalék volt. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 25-ről 30 százalékra, míg a gépjármű-finanszírozásnál 22-ről 27 százalékra emelkedett a harminc napon túli fizetési késedelembe esők aránya az átütemezett hitelállományon belül. A kkv-szektorban kilencről 18 százalékra, míg az üzleti célú ingatlanhiteleknél ötről közel 25 százalékra emelkedett az újra problémássá váló szerződések részesedése. A nagyvállalatoknál is jelentős volt a romlás (3,4-ről hat százalékra), de a szint itt jóval mérsékeltebb, mint a többi szegmensben.

Az újra megcsúszott ügyfeleket sem tekintik azonban feltétlen menthetetlennek a bankok. A jelzáloghiteleknél a kölcsönök közel negyven százalékánál, míg a gépjármű-finanszírozási konstrukciók háromnegyedénél tervezik a behajtási/fedezetérvényesítési folyamat megindítását, míg a többi esetben vagy a jelenlegi átütemezés meghosszabbítását vagy más módszer alkalmazását tartják célravezetőnek.

Tegnapi tájékoztatóján Tabák Péter, azMNB szakigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a jegybank megkapta és már ki is értékelte a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF) a devizahitelek törlesztőrészleteinél alkalmazott árfolyamokra vonatkozó javaslatát. Az MNB szerint az elképzelés önmagában, egyéb intézkedések nélkül, nem jelentene könnyebbséget az adósoknak, mivel a bankok vélhetően továbbhárítanák rájuk a bevételkiesésből származó veszteségeiket. Mint arról korábban beszámoltunk: a PSZÁF elképzelése szerint a pénzintézeteknek a devizahitelek havi részletét a jelenlegi gyakorlattal szemben nem saját devizaeladási árfolyamukon, hanem az általuk vagy a jegybank által megállapított középárfolyamon kellene kiszámolniuk. A felügyelet szerint ez egy átlagos jelzáloghitel esetében az ügyfeleknek havonta több ezer forint megtakarítást hozna. Tabák Péter szerint azonban a bankoknak ez éves szinten tízmilliárd forint nagyságrendű bevételkiesést jelentene, amit a jelenlegi helyzetben, a bankadó mellett már nem tudnának lenyelni, ezért – például az egyéb költségek emelésével – átterhelnék azt ügyfeleikre.