– Az OTP szakértőinek számításai szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió által 2008 őszén biztosított húszmilliárd eurós hitelcsomagból eddig le nem hívott 5,8 milliárd eurós rész nélkül is megoldható Magyarország finanszírozása – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese. Az elemzők két szcenáriót vizsgáltak meg, egy alacsonyabb és egy magasabb államháztartási hiánnyal járót. Mindkét esetben a GDP-hez mérten 3,8 százalékos deficittel számoltak 2009-re, az előbbinél azonban jövőre 2,8, míg az utóbbinál 4,4 százalékos hiányt vettek alapul. (Az alacsonyabb defi cit azt jelentené, hogy az Orbán-kormány tartja magát elődeinek az IMF–EU-delegációk felé tett vállalásához, vagyis tovább farag a költségvetési kiadásokon, míg az utóbbi, a valószínűbbnek látszó változat szerint a kabinet – a gazdasági növekedés ösztönzésével indokolva – felpuhítja a megszorításokat.)

Jövőre az alacsony hiánypályánál az államháztartás bruttó fi nanszírozási igénye – a hiány és az adott évben lejáró államadósság együtt, önkormányzatok nélkül – 22,5 milliárd euró lesz, míg a magasabb hiány esetében 24,1 milliárd euró. (Államadósság 2011-ben 20,2 milliárd euró értékben jár le, vagyis a költségvetés hiánya 2,3 milliárd, illetve 3,9 milliárd euró értékben növeli a finanszírozási igényt.)

Az elemzők szerint a jelenlegi piaci környezetben mindkét pálya esetében a pénzpiacokon kibocsátott állampapírokkal, kötvényekkel és kincstárjegyekkel, valamint némi devizahitel felvételével, illetve a kincstári számlán rendelkezésre álló tartalékok egy részének felhasználásával megvalósítható az államháztartási deficit és a lejáró államadósság finanszírozása. Különbség abban van, hogy míg a szigorúbb fiskális politika mellett a hiány finanszírozása biztonságosan megoldható, addig a magasabb deficit esetében jóval nagyobbak a kockázatok.

Ami a későbbi időszakot illeti: a szigorú államháztartási pálya esetében 2012-től már minden évben 2,7 százalékos deficittel számoltak az OTP szakértői, míg a lazább pálya esetében a hiányt két év múlva 3,7 százalék, 2013-ban 3,3 százalékra várták, s csupán 2014-ben csökkenne három százalékra. Mivel az államháztartási hiányokmértékei egyre alacsonyabbak lesznek, így a finanszírozási igények is közelítenek egymáshoz, s mindkét makrogazdasági pálya 2014-ben már 26-26 milliárd euró bruttó fi nanszírozási igényt mutat az elemzők számításai alapján. Bencsik László szerint mindez azt jelenti, hogy 2012-től – normális piaci körülmények közepette – továbbra is finanszírozható lesz az ország az IMF és az EU hitele nélkül is.

Problémás ügyfelekre tartalékolnak

Az OTP bankcsoport az idei második negyedévet 27 milliárd, az első fél évet 70 milliárd forint konszolidált adózott nyereséggel zárta. Előbbi 35, míg az utóbbi 17 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az április–június közötti eredményt néhány egyedi tétel, például a montenegrói leánnyal kapcsolatos leírások befolyásolták, e nélkül a profit elérte volna az első negyedévi 42 milliárdot.

A hitelportfólió romlása miatt emelkedtek a kockázati költségek. Míg a kölcsönökhöz kapcsolódóan az első negyedévben 55 milliárd forint céltartalékot tett félre a bank, a második negyedben már 96 milliárdot, így az első félévi kockázati költségek együttesen már 151 milliárdra rúgtak. A csoportnál a kilencven napon túli késedelmes hitelek aránya június végén már 12,4 százalék volt, ezen belül a magyarországi alaptevékenység esetében 9,1, míg egy évvel korábban ez az arány még „csupán” 6,5 százalék volt. A második három hónap során 37 milliárd forinttal nőtt az állomány, majdnem annyival, mint az előző két negyedévben összesen.

Az OTP Bank sajtótájékoztatója. A pénzintézet szakértői szerint nincs szükség az IMF-hitel utolsó részletére