Idő előtt bezárhat a magyar pavilon a sanghaji expón
Csúfos véget érhet a magyar szereplés a sanghaji világkiállításon. A kiállítótér üzemeltetését, őrzését és takarítását végző kínai vállalkozó bejelentette: ha a magyarok nem fizetnek, akkor a jövő héten levonulnak a területről. Kérésének nyomatékosítására tegnap délután hatkor figyelmeztető sztrájkot tartott. A hét hátralévő napjain viszont felveszi a munkát. A 64 fős műszaki stáb végleges távozása törvényszerűen a magyar pavilon bezárását vonja maga után, mivel a kiállításon alkalmazottakat előzetesen minősíttetni kellett. Új csapat szerződtetésére és validálására tehát menet közben nincs lehetőség.
Az időzítés különösen kínos. A világkiállítás különleges eseményeként számon tartott országnapok sorában hazánk a jövő héten – augusztus 22-én – mutatkozna be. Az esemény mindig közönségvonzó, különleges lehetőséget nyújtva az adott ország népszerűsítésére. A magyar szervezők ennek megfelelően nagyszabású programmal készültek. A várakozás igen nagy. Az eddigi tapasztalatok alapján az állami részvétel csúcspontját jelenti ez az egész napos műsorfolyam, amelyet egyébként a városban több kiállítás is kísér. A fellépő művészeket, szakmai stábot és a segítő személyzetet már jóval korábban felkérték. A kínai szervezők pedig bejelentették: hivatalos delegáció látogat el a magyar pavilonba. De lehet, hogy zárva lesz.
Akkor lesz csak igazán magányos a hatalmas tér közepén álló Gömböc. A nürnbergi találmányi világkiállításon két aranyérmet is elhozó tárgy valójában egy matematikai sejtés tárgyiasult bizonyítása. A magyar pavilon központi elemévé emelése sokakban ébresztett kételyeket, mondván, hogyan illeszkedik ez a seregszemle „jobb város, jobb élet” vezérgondolatához.
A kormány 2006-ban döntött a sanghaji expón való részvételről. A költségeket 3,2 milliárd forintban maximálták. A kabinet motivációi közt előkelő helyen szerepelt az eleddig meglehetősen egyoldalú magyar–kínai kereskedelem arányainak javítása. Magyarország néhány hónap alatt 70 millió kínainak mutathatja meg, hogy miként járult hozzá az emberiség tudományos, kulturális és egyetemes fejlődéséhez – szólt a hivatalos indoklás.
A megvalósításra 2008-ban hirdettek építészeti pályázatot. A zsűrinek kilenc érvényes pályaműből kellett kiválasztania a legjobbat. A bírálóbizottság szerint a beérkezett tervek egyike sem felelt meg teljes mértékben az elvárásoknak. A tervpályázatot végül csökkent értékűnek minősítették, és nem adták ki az első díjat sem. A pavilon építészeti megformálására végül a második helyezettet kérték fel. A Gömböcöt 960 felfüggesztett gerenda veszi körül, amelyek különféle fény- és hanghatásoktól kísérve mozognak fel és le. A készen vett pavilon átalakítása százmillióval haladta meg az eredetileg tervezett 1,057 milliárdot. (Ebből az építész negyvenmilliót kapott a tervezésért és a művezetésért.) A gerendaerdő miatt ugyanis meg kellett erősíteni az eredeti födémet.
A költségvetés többi tétele közül az üzemeltetés a legnagyobb: 580 milliót visz el. A kulturális programokra 532 milliót, a reklámra 330 milliót szántak.
A lebonyolítással a Genexpo 2010 Hungary Kiállítást és Hirdetést Szervező Kft.-t bízta meg a Miniszterelnöki Hivatal. A 2,6 milliárd forint értékű keretszerződést tavaly októberben írták alá. A céget a néhány hónappal korábban kiírt közbeszerzési tenderen választották ki. A pályázóknak szigorú feltételeknek kellett megfelelniük. A három jelentkező közül két társaság – a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft. és a Mac-Line Hungary Kft. – már az első szakaszban elvérzett. A Genexpo végül egyedül nyújtott be ajánlatot. Ők nyertek. Sokan mégis meglepődtek. A céget ugyanis alig néhány hónappal a tender meghirdetése előtt alapították, így aligha rendelkezhetett a kért referenciákkal.
A Fidesz a magyar pavilon építészeti kialakítása, illetve a költséges részvétel miatt a kezdetektől támadta a magyar pavilont. Így aligha meglepő módon a választási győzelmük után azonnal vizsgálatot rendelt el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) aránytalanul nagy összegű kifizetések, illetve az állam számára előnytelen szerződések gyanúja miatt. (Később rendőrségi feljelentés is született a tárgyban.) A vizsgálat elindításáról hivatalosan is értesítették a fővállalkozó Genexpo Kft.-t. Arról viszont senki nem szólt, hogy az időközben kibocsátott számlákat nem fizetik majd ki.
Márpedig ez történt. Az áprilisi teljesítést még a régi kormány igazolta, ám az ellenértéket az új kabinetnek kellett volna elutalnia, de ez mind a mai napig nem történt meg. A májusi, illetve a júniusi számlákat már nem is igazolták vissza, viszont kifogást sem emeltek ellenük. Így a megrendelői szerződés értelmében ezek teljesítettnek minősülnek. Csakhogy nincs aki kifizesse. A projekt felügyeletét átvevő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a lezáratlan vizsgálatra hivatkozva nem fi zet. A kifizetetlen számlák összértéke megközelíti a 400 millió forintot. A fővállalkozók által alkalmazott négy alvállalkozó két hónapig saját zsebből fizette kínai partnereit, ám a tartalékok és a türelem mára elfogyott.
A kínai cégek válaszul több fizetési felszólítást adtak ki, tegnap pedig a legnagyobb stáb – a műszakiak – rendeztek figyelmeztető akciót. Ha a magyar pavilon üzemeltetői nem teljesítik pénzügyi követeléseiket, abbahagyják a munkát. A pavilon azonban nélkülük nem működtethető – sem formailag, sem jogilag –, így be kell zárni. Ez a közelgő magyar nap előtt különösen kínos lenne. De mindenképpen példa nélküli az expók történetében.
De lehet, hogy a döntéshozókat más kérdések foglalkoztatják. A teljesítés folyamatosságának megszakadása esetén ugyanis jog szerint „büntetlenül” mondhatnak fel a Genexpónak.
