Diményi Judit úgy véli: geotermikus energiára alapozva több tízezer új munkahely teremthető a mezőgazdaságban az üvegházi zöldségtermesztés nagyobb arányú elterjesztésével, és így Magyarország rövid időn belül zöldségtermesztő nagyhatalommá válhat. A professzor rávilágított, hogy sajátos geológiai adottságai miatt a Kárpát-medence földkérge vékonyabb, mint máshol. Ezáltal az országban világviszonylatban is kiemelkedően sok – összesen 1440 –, a bolygónk magmája által hevített, forró vizet adó hévízkutat tartanak számon. Ezen megújuló erőforrások az energiaárak elszabadulása következtében még inkább felértékelődnek. Hasznosításukra a zöldgazdaság fejlesztésén belül elsősorban a kertészetben kínálkozik lehetőség – tette hozzá.

Az évi csaknem 2 millió tonnányi, 140–180 milliárd forint értékben termesztett zöldség egyharmadát jelenleg is a hozzávetőleg 6 ezer hektárnyi üvegház és fóliasátor alatt állítják elő. A geotermikus energia felhasználásával ez a terület akár duplájára is emelkedhetne, ami által az ágazat kitörési pont lehet az ország gazdasági megerősödéséhez – hangsúlyozta.

Elemzések szerint elsősorban Heves és Békés megye termálvízkútjait lehetne bevonni a termelésbe, ahol egyébként több ilyen bázis is működik már. Az egész évben olcsó energiával előállított friss zöldség termesztéséhez éppen a képzetlen, inaktív munkaerőt lehet némi képzéssel mobilizálni. Így ezek az emberek megélhetéshez juthatnának, s a zöldségtermesztés szociális kérdések részbeni megoldására is lehetőséget kínálna – emelte ki a szakember. E mellett persze az üvegházakat működtető mérnökök képzésére is szükség lenne, ennek elősegítésére az egyetem éppen most szeretne együttműködési megállapodást kötni a Turán létesülő óriás üvegház beruházását fi nanszírozó Sugar Holding befektetőtársasággal.