Sukoró: újabb bizonyítékok?
A politikus legújabb fellépésének komolyságát ezúttal megítélni sem lehet. Ugyanis a rendőrség szokásához hasonlóan azért nem hozta a hangfelvételek tartalmát nyilvánosságra, mert az a „nyomozás érdekeit veszélyeztetné”. A múlt héten Budai hamis tanúzással vádolta meg Bajnai Gordont és Gyurcsány Ferencet, de az általa hamisnak ismertett vallomásokat nem tartalmazza a két kihallgatás jegyzőkönyve.
Ezúttal az a kérdés, hogy Budai milyen módszerrel jutott hozzá a vagyontanácsi ülésekről szóló felvételekhez, melyek nem nyilvánosak. (Ami önmagában is vitatható, mindenesetre a jelenlegi szabályok így rendelkeznek.) Azokat nyilvánossá csak a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke teheti, s ő adhatja oda harmadik félnek. Hogy ez történt-e, azt megkérdeztük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től, ám nem kaptunk választ. Az is kérdés, hogy ha e felvételeken található bizonyító erejű információ, akkor az ilyen hosszú nyomozás után miért nem volt eddig az ügyészség birtokában? Ha pedig ott volt, akkor Budai színpadias fellépésének mi értelme van?
A hangfelvételekről Budai elmondta: azok azt támasztják alá, hogy „a telekcsere központi utasításra történt”. Ez nem releváns információ, hiszen a beruházás előkészítését a kormány kiemelt projektként kezelte, erről kormányhatározat is született, a vonatkozó törvénynek megfelelően. Joav Blum pedig hivatalosan is jelezte, hogy el kívánja cserélni a telkeit. Budai Gyula másik állítása sem jelent különösebb újdonságot, miszerint két értékbecslés készült, s azok között elég jelentős eltérés van. Ismert tény ugyanis, hogy az elfogadott értékbecslést megelőzően készült egy másik, az állam számára sokkal előnytelenebb, ezt a Reorg készítette és Joav Blum nyújtotta be még a tranzakció előkészítése során, ám azt az MNV nem fogadta el.
Budai szerint, amikor az ingatlanok értékbecsléséről volt szó, akkor Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatójának utasítására nyolc percre kikapcsolták a hangrögzítőt. Ez szerinte egyenesen azt igazolja, hogy olyan értékbecslést terjesztettek a vagyontanács elé, amely valótlan tartalmú volt. Budai érvelése azonban sántít, hiszen csak a vagyontanács elnökének volt joga kikapcsoltatni a rögzítőt az üléseken, aki nem Tátrai Miklós volt. Lapunk úgy tudja, hogy a tanács ülésein rendre előfordult, hogy – amikor nem hivatalos beszélgetés zajlott, vagy a napirendhez nem kapcsolódó információ került szóba – szünetelt a hangfelvétel. Erre azért volt szükség, mert a tanácstagoknak az ülések előtt nem volt módjuk egyeztetni egymással. Budai állításai közül az sem világos, a hangfelvételek alapján miből következik, hogy az értékbecslésekről tudnia kellett Gyurcsány Ferencnek és Bajnai Gordonnak, annak ellenére, hogy azokon nem szerepelnek.
