Minden idők legnagyobb világbajnoksága Rábapatonán - agaraknak
Akadt bőven a nyáron európai és világbajnoki sportesemény, amelyekről számolatlanul készültek, készülnek tudósítások. Ezekhez képest alig kap publicitást egy hazai, rábapatonai esemény, amelyről az érintetteken kívül szinte senki nem hallott, pedig talán az eddigi legkomolyabb világbajnokságra készülnek szeptember elején a Győr-Moson-Sopron megyei kis falu agárfuttató pályáján. Sokak számára már az sem nagyon ismert, hogy Magyarországon egyáltalán létezik ilyen létesítmény, az meg végkép nem, hogy minősége és logisztikai lehetőségei alapján a legszűkebb európai élmezőnyhöz tartozik.
– A Rába Versenyagár Egyesület (RVE) mintegy három éve nyerte el a rendezés jogát, s szinte azóta tartanak az előkészületek – meséli Bencze Béla, az RVE elnöke. Bár alighanem hatalmas, mintegy ötszáz kutyát meghaladó lesz a mezőny, ám a rendezés költségei mégis „emészthetőek”, nem érik majd el a tízmillió forintot, ami egyébként a nevezési pénzből és a szponzorok támogatásából jön össze. Mint hozzátette: azért nem véletlen, hogy Rábapatona lesz a házigazda. Bár többször hangsúlyozta, nem akar hencegni, de azért a nemzetközi agárfuttatók körében általános vélemény, hogy az itt kialakított versenytér minőségével a kontinensen csupán a belga Beringen pályája képes konkurálni, s az is csak azért, mert a létesítmény öregebb, s ezért nagyobb a presztízse. A rábapatonai pálya helyét jól mutatja, hogy az alig másfél évtizedes múltra visszatekintő egyesület már kétszer, 1996-ban és 2006-ban is elnyerte a világbajnokság szervezését, 2002-ben pedig Európa-bajnokságot rendeztek. Az is amagyar szervezésmellett szólt, hogy – bár nem túlzottan ismert – a hazai tenyésztésű versenyagarak az európai élmezőnybe tartoznak. Alig akad olyan eset a nemzetközi futamokon, ahol ne lenne döntőben magyar tulajdonban lévő vagy magyar tenyésztésből származó agár. Pedig az Európában is jegyzett hazai tenyésztők és futtatók köre nem túl széles, tíznél alig valamivel többen lehetnek – mondja Bencze. Közülük három, Fung László, Burián László an golagár-, valamint Szanka Judit és Majer Péter közös magyaragár-tenyészete mindenképpen kiemelkedő.
Az, hogy keveset beszélnek és keveset lehet tudni a hazai versenyzésről, azzal is magyarázható, hogy a rendszerváltás előtt bizony nem nézték jó szemmel e fajtának a tenyésztését, az agárral történő vadászatot pedig kifejezetten tiltották. A költségek alapján azonban ma már lehetne sokkal népszerűbb is az agárfuttatás. Az egyesület elnöke szerint ugyanis a verseny céljára tenyésztett kutyák ára nem vagy alig magasabb azokénál, amelyeket kedvtelésből tartanak. A kifejezetten versenyeztetésre szánt ebek kölykei korántsem kerülnek olyan csillagászati összegekbe, mint a versenylovak. Itthon 50 és 200 ezer forint között lehet olyan kutyához jutni, amely „magában hordozza a siker lehetőségét”. Ráadásul az említett jó hazai tenyésztés miatt nem is nagyon lehet mellényúlni – vélekedett Bencze. A tartás költségei sem térnek el sokkal egy „átlagos” kutyáétól. Vagyis a tápok, eledelek és az orvosi vizsgálatok jelentik a legnagyobb tételt.
Bár a kinológiai (kutyákkal foglalkozó tudomány) világszervezet által szervezett világbajnokságnak roppant magas a presztízse, az agárfuttatásból, legalábbis Magyarországon, nem lehet megélni. A világbajnokság ugyanis nem pénzdíjas. Leginkább a hőskor amatőr atlétikai versenyeihez lehetne hasonlítani. A győzelem „csupán” a dicsőséget hozza a tulajdonos és az állat számára. Az első hely esetleg később, a tenyésztésben váltható pénzre, miután a győztes kutyák kölykeinek árfolyama azért jócskán megemelkedhet.
Aki pénzdíjas versenyekre vágyik, annak leginkább Írországba és Angiába kell utaznia. Korábban a veszettség behurcolásától tartó britek rendkívül szigorú karanténrendszert használtak. Harminc napig megfigyelés alatt tartották a futtatni kívánt kutyát, s csak ezután mehetett a pályára. Ez az időszak viszont esélytelenné tette az ebeket az angliai versenyeken, így gyakorlatilag nem akadt a kontinensről érkező agár. Ezeket az előírásokat, a karanténrendszert nemrég eltörölték, s ennek köszönhetően megnyílt az út a külföldi tenyésztők előtt is az angol és az ír derbi felé, amely a világ két legnagyobb presztízsű és nem mellékesen díjazású versenye. Előbbi első helyéért az idén 75 ezer fontot, míg utóbbiért 125 ezer eurót fizetnek. (Ennek idei döntője szeptember 5-én lesz.) A kinyílt kapuk ellenére azonban még mindig ritkaságszámba megy a kontinensről érkező kutya és tulajdonosa a brit pályákon. A karantén feloldása óta négyen próbálkoztak: a cseh, az olasz és a két magyar tulajdonban lévő kutya Rábapatonán is többször látható volt már.
A szigetországi derbiktől a tulajdonosokat a nevezési költség, de a verseny hossza is visszatartja. A mostani kétnapos világbajnoksággal szemben az említett két verseny öt-hat hétig tart. A különbség a nevezések számából és a lebonyolításból adódik. Az angol és az ír derbin az előfutamokból három, majd két kutya jut tovább egészen a döntőig, míg a világbajnokságon az időeredmények alapján a legjobb hat kerül a fináléba.
Az, hogy ilyen komoly díjakat képesek kifizetni a szigetországban, a versenyek mögé épült fogadási rendszernek is köszönhető. Így ugyanis hatalmas pénzek mozognak a sportágban, s a szponzorok is könnyebben jönnek, hiszen a pénzdíj miatt nagyobb a fi gyelem. Az európai kontinensen tartott versenyeken ilyen fogadási lehetőségre egyelőre nincs mód. Ennek magyarázatát Bencze abban látja, hogy Angliában a lóversenyeztetéshez hasonló, hatalmas statisztikai háttér létezik a sportágban és a fogadóirodákban, ami könynyen elérhető a sportban kevésbé jártas szurkolók számára is. Így az „egyszeri” fogadóknak is tudnak használható információt nyújtani. Ez a kontinensen nincs meg, és egyelőre az angol fogadóirodák figyelme sem terjed ki a Csatornán túli versenyekre, így viszont szinte csak a futtatással közvetlenül foglalkozók rendelkeznek információkkal. Hozzátette: Magyarországon szeretnének ezen változtatni, erre tettek lépéseket, ha ez összejön, akkor idővel talán az agárfuttatás is felkeltheti egy-egy fogadóiroda vagy internetes fogadóiroda érdeklődését is.
Csak a legjobbak legjobbjai indulnak
Az idei világbajnokságra a nevezési határidő csütörtökön jár le. Az előzetes jelentkezések alapján arra lehet számítani, hogy nevezési csúcsot döntenek. A mindig jelen lévő európai országokon kívül már jelezték részvételüket horvát és román agaras szervezetek is, akik eddig ilyen eseményen még nem vettek részt. Persze bárki nem jelenhet meg egy ilyen megmérettetésen. A világszervezet tagállamainak helyi szervezetei a hazai versenyeiken legjobban szereplő agarakat küldhetik a versenyre, így úgymond válogatottak indulnak a világbajnokságon. A brit szigeteken futó agarak azonban rendszerint távol maradnak a világbajnokságtól, éppen az említett angliai pénzdíjak miatt. (Az ír derbi kezdési időpontja is éppen 5-e, csütörtök.) Ez a helyzet leginkább az elmúlt évtizedek amerikai profi jégkorongbajnokságához hasonlítható, legalábbis ahhoz az időszakhoz, amikor az NHL-be szerződő játékosok egyszerűen nem játszottak az olimpiákon a nemzeti válogatottakban.
