Az elmúlt negyedév során némi pozitív változás volt tapasztalható a béren kívüli juttatások terén, ugyanis az év első három hónapjához képest három százalékkal több munkavállaló kapott valami pluszt a fizetésén kívül. A leggyakoribb béren felüli juttatás az első fél évben a munkába járás költségeinek térítése volt, a munkavállalók 25 százaléka számolhatott ezzel. A mobiltelefon-számlához az alkalmazottak 18 százaléka kapott hozzájárulást, a munkáltató által finanszírozott képzéseken a dolgozók 14 százaléka vehetett részt az első, 17 százaléka a második negyedévben – derül ki a Workmania felméréséből.

A munkavállalók egészsége még mindig nem szívügye a munkaadóknak, foglalkozásegészségügyi ellátást csak a dolgozók 11 százaléka kap. A második negyedévben a meghatározott kereten felüli étkezési hozzájárulást a munkavállalók 9 százaléka vihetett haza. Sport-és kulturális juttatásban öt százalékuk részesült. Mértéken felüli szabadságot a dolgozók három százaléka vehetett ki a második negyedévben.

A vállalati hierarchia csúcsa felé csökken azoknak az aránya, akik kénytelenek nélkülözni a pluszjuttatásokat. A segédmunkások 60 százaléka semmilyen egyéb juttatást nem kap munkáltatójától. A szolgáltatási szektorban dolgozó szakképzett munkaerő kategóriában ez az arány 52, az adminisztratív alkalmazottaknál 46, a műszaki területen szakképzett munkaerő csoportjában 34, a nem műszaki területen szakképzett munkaerő kategóriában 38 százalék. A középvezetői pozícióban dolgozóknak mindössze 27, a felső vezetők 20 százaléka számolt be arról, hogy munkabérén kívül nem kap más juttatást a munkáltatójától.

Az összes béren kívüli juttatást tekintve a mobiltelefon magáncélú használata a leggyakoribb: a felső vezetők 58 százalékának megengedett a céges telefonon folytatott magánbeszélgetés, a középvezetők 36, a műszaki területen szakképzett munkaerő 21, az adminisztratív alkalmazottak 10 százaléka élhet ezzel a lehetőséggel. A felső vezetők 41, középvezetők 20 százaléka notebookot is kap munkáltatójától, amelyet ugyancsak használhat privátban is. A középvezetők körében a legnagyobb, 22 százalé azoknak az aránya, akik részt vehetnek a munkáltató által finanszírozott képzésben. A szakképzett munkavállalók 19, az adminisztratív alkalmazottak 10 százaléka fejlesztheti ismereteit ily módon. A dolgozók képzését leginkább az ezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek engedhetik meg maguknak. A tíz főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknél dolgozók 15 százaléka dolgozhat rugalmas munkaidőben, az 51–250 főt foglalkoztatóknál tíz százalékuk, a 251–1000 fős cégeknél dolgozóknak pedig 16 százaléka végezheti így a munkáját.