Az elmúlt öt évben, mióta Temel Kotil ül a vállalat főnöki székében, a társaság csaknem megnégyszerezte utasai számát. Még a gazdasági válság mélypontjának számító 2009-ben is mintegy 43 millió euró nyereséget termelt a THY, miközben például a Lufthansa 112 millió, a British Airways pedig 640 millió euró veszteséget volt kénytelen elkönyvelni – számolt be az MTI a Handelsblatt cikkére hivatkozva.

Temel Kotil a német lapnak elmondta, hogy igazi „global playert”, vagyis a világpiacon is meghatározó szereplőt akar csinálni a társaságból. – A jövőben olyan légitársaságokkal fogunk versenyezni, mint a Lufthansa vagy az Air France–KLM; be akarunk törni az európai élmezőnybe – mondta a vezérigazgató. Kotil a fejlődés egyik kulcsát – a belföldi utasforgalom dinamikus növelése mellett – a külföldi terjeszkedésben látja. Célja évente tíz új járat beindítása. A vállalat, amelyben a török államnak 49 százalékos részesedése van, 37 törökországi és 121 külföldi célállomásra szállítja utasait.

A külföldi terjeszkedés egyik látványos mozzanata volt, amikor a Turkish Airlines 2008-ban 49 százalékos részesedést szerzett a boszniai B & H légitársaságban. Még ugyanabban az évben viszont hoppon maradt az osztrák Austrian Airlines felvásárlásáért vívott versenyben. A török ajánlat állítólag késve érkezett meg Bécsbe, s ezért a privatizációs pályázat során már nem vették figyelembe.

Kotilnak azonban ez nem szegte a kedvét: „bevásárlócédulájának” első helyein ma a szerb, a horvát és a lengyel társaság szerepel. Utóbbi, a LOT, amely a THY-hoz hasonlóan tagja a Star Alliance-nak, éppen szanálás alatt áll, magánosítása jövőre várható. Ha a „bevásárlás” sikerül, Kotil nemzetközi légiforgalmi csomóponttá akarja fölfejleszteni Varsót.

A vezérigazgató célja a balkáni terjeszkedés folytatása, a boszniai után a horvát légitársaságot, a Croatian Airlinest, valamint a szerb JAT megszerzését tervezi. Jugoszlávia széthullása után az utódállamok kínosan ügyeltek arra, hogy megőrizzék saját légitársaságaikat. Ám a gazdasági válság következtében ezen állami cégek veszteségei óriásira nőttek, a konszolidálás elkerülhetetlenné vált. További potenciális „bevásárlási” célpont Kotil szemében a cseh és a magyar légitársaság. Tavaly mind a CSA, mind a Malév veszteséges volt. Előbbinél 150, utóbbinál 80 millió eurót tett ki a deficit.