Magyarország, az ismeretlen adóparadicsom
A kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó, elismert költségek aránya nemzetközi tapasztalatok szerint az iparágtól függően akár a társaságok árbevételének 20 százalékát is elérheti – véli Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának vezetője. Ez az arány akár Magyarországon is hasonló lehet, a cégek azonban a legtöbb esetben csupán töredékét használják ki a kutatás-fejlesztés kapcsán felmerülő lehetőségeknek, például az ezzel kapcsolatban érvényesíthető adókedvezményeknek is. Ennek oka a szakértő szerint az lehet, hogy sok vállalkozás nincs tisztában azzal, pontosan mi is számít K+F-tevékenységnek saját tevékenységeik közül.
A kérdés eldöntésében segítséget jelenthet az OECD „Frascati-kézikönyve”, amely iparágakra bontva tartalmaz részletes útmutatást a kutatásfejlesztési tevékenységek azonosításához, ráadásul egy 2010 januárjában életbe lépett magyar jogszabályváltozás is ezt a kézikönyvet jelöli meg hivatkozási alapként a K+F-tevékenységek vonatkozásában.
A sokféle hazai kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adókedvezmény közül az egyik legkevésbé ismert lehetőség, hogy az ilyen tevékenységet végző dolgozók bérköltségének 10 százaléka direkt adókedvezményként vehető figyelembe a vállalatoknál, egészen a társasági adó 70 százalékáig – mondja Bagdi Lajos, a Deloitte adóosztályának menedzsere. A kis- és közepes (IT) vállalatok esetében ez a kedvezmény egy speciális szabálynak köszönhetően tovább növelhető, a vállalat által alkalmazott szoftverfejlesztők bérköltségének 15 százalékával. Ennek megfelelően a szoftverfejlesztő tevékenységet végző dolgozóknak kifizetett bérköltség összesen 25 százaléka (10+15 százalék) után vehető igénybe az adókedvezmény, négy évre egyenlő arányban, „lépcsőzetesen” elosztva úgy, hogy a 25 százalékos plafon a negyedik év végére érhető el.
Szakértője kiemeli: a régióban egyedülálló szabályozás minden olyan vállalat számára előnyös lehet, amely szoftverfejlesztőket foglalkoztat – az IT-szektorban tevékenykedő hazai cégek jelentős része épp ilyen kis- és középvállalat.
A törvény értelmében szoftverfejlesztő az, aki szakirányú oklevéllel rendelkezik és szoftvereket, adatbázisokat kutat, tervez vagy fejleszt, illetve programokat ír. Egy év elején életbe lépett változás szerint az iparűzési adó alapja csökkenthető a K+F-tevékenység közvetlen költségével.