Eddig nem látott méretű fogyasztóvédelmi témavizsgálatot indított július végével a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amely a pénzügyi piacok több mint ötszáz szereplőjének működését veszi górcső alá. A vizsgálatba bevont bankoknál, banki fióktelepeknél, szövetkezeti hitelintézeteknél, pénzügyi vállalkozásoknál, biztosítótársaságoknál, befektetési vállalkozásoknál és alapkezelőknél a felügyelet azt ellenőrzi fokozottan, hogy az intézmények lakossági ügyfeleiknek az általuk előre meghirdetett kondíciók és árak szerint nyújtják-e szolgáltatásaikat, s hogy az árak feltüntetése és felszámítása megfelel-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény előírásainak.

Az ellenőrzés az idén június 30. és december 31. közötti időszakot öleli fel. Az intézményeknél várható további helyszíni vizsgálatok elindítását befolyásolhatja az is, hogy a felügyelet panaszkezelési és ügyfélszolgálati területeire érkeznek-e, és ha igen, milyen ügyfélpanaszok fogalmazódnak meg egy-egy intézménnyel szemben, annak díjai, költségei, kamatai kiszabásával, megemelésével, bevezetésével kapcsolatban.

A felügyelet azt is áttekinti, hogy e periódus alatt az érintett pénzügyi szervezetek milyen módon és mértékben hajtanak végre változtatásokat az általuk kínált termékek és szolgáltatások árában. A tendenciákról, a vizsgálat során szerzett tapasztalatokról a felügyelet folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt.

A témavizsgálat az érintett intézmények valamennyi tipikus, a lakosság számára kínált konstrukciójára kiterjed. Így górcső alá veszik a bankok, szövetkezeti hitelintézetek folyószámláit, bankkártyáit, betét- és hiteltermékeit, a pénzügyi vállalkozások hitelkonstrukcióit, a biztosítók élet- és nem életbiztosítási kötvényeit, a befektetési alapkezelők és szolgáltatók esetében az értékpapírok adásvételéhez, tartós befektetési számla vezetéséhez, és további termékeihez kapcsolódó szolgáltatásokat.

A vizsgálat ugyan ennél lényegesen nagyobb területet ölel fel, de borítékolhatóan azt is ellenőrzi majd a felügyelet, hogy a piaci szereplők áthárítják-e és ha igen, milyen mértékben a pénzintézetekre kivetett különadót. A másfél hete elfogadott törvény szerint a pénzügyi szolgáltatóknak idén mintegy 200 milliárd forint pluszterhet kell elviselniük. Ebből a legnagyobb szelet, nagyjából 120 milliárd forint a bankokra jut, míg a biztosítóknak összesen 38 milliárd forintot kell befi zetniük. (A fennmaradó rész a többi piaci szereplő, például a pénzügyi vállalkozások, brókercégek, alapkezelők között oszlik meg.) A legfontosabb kérdés nyilván az, mit lépnek majd a bankok. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, az MKB Bank elnökvezérigazgatója többször is elmondta, hogy szerinte a pénzintézetek idén nem hárítják át a különadót, mivel ügyfeleik helyzete ezt nem teszi lehetővé. Azt azonban Erdei Tamás sem zárta ki, hogy ha a különadó tartósan fennmarad (és jövőre egy azonos mértékű elvonást már annak tekintenének a bankok), akkor a piaci szereplők azt kénytelenek lesznek érvényesíteni termékeik árazásában.

Csökkenhet a törlesztőrészlet

A PSZÁF elküldte a lakossági devizahiteleknél alkalmazandó árfolyamra vonatkozó javaslatát a nemzetgazdasági miniszternek, egyúttal tájékoztatta a nemzeti bankot is – mondta Binder István szóvivő. A felügyelet szerint a lakossági devizahitelek esetében a bankoknak az átváltáskor a jegybank hivatalos devizaárfolyamát vagy saját középárfolyamukat kellene alkalmazni. Ezt azért tartják szükségesnek, mert a jelenlegi gyakorlat évi több tízezer forintos többletköltséget okoz az ügyfeleknek, a bankok pedig a hitelek folyósításánál és törlesztésénél alkalmazott vételi, illetve eladási árfolyamok révén olyan nyereségre tesznek szert, amely mögött nincs tényleges költség és kockázat. (MTI)