Egyelőre nem kívánják részletezni az állami források, miben is változhat az állami Magyar Villamos Művek (MVM) stratégiája azután, hogy pénteken lecserélték a teljes vezérkart. Az áramholding vezérigazgatója Baji Csaba lett, aki az előző Fidesz-kormány utolsó éveiben irányította az MVM egyik legfontosabb leányvállalatának számító Paksi Atomerőművet. Az MVM elnöki székének várományosa az igazgatóságba most beválasztott Faragó Csaba, aki az előző Fideszkormány utolsó éveiben a teljes állami vagyonkezelést végző ÁPV Rt.-t vezette. Ők több hónapja tanácsadóként segítették Mártha Imre eddigi vezérigazgató munkáját.

A központi áramnagykereskedelmet végző MVM – amely tulajdonosa többek között a Paksi Atomerőműnek és az áramhálózatot birtokló-irányító Mavirnak – tavaly 800 milliárd forintos árbevétel mellett 60 milliárd forintos rekorderedményről számolt be. Ebből az állam tulajdonosként 35 milliárdot fel is vett. A nyereséget – mely sok tekintetben az állami meghatározású tarifáktól függ – a központi áramnagykereskedelem, a Paksi Atomerőmű és aMavirmellett a külföldi hátterű társaságokban (például Elmű, ÉMÁSZ,Mátrai és Dunamenti erőmű) lévő MVM-részesedés hozta. Ezt leginkább csak a pénznyelő Vértesi Erőmű apasztotta.

AzMVM fejlesztésének kérdése az elmúlt években azon kevés ügy közé tartozott, amiben kimondva-kimondatlanul együttműködés rajzolódott ki az eddig kormányzó MSZP és az akkor ellenzéki Fidesz között (leginkább a sokáig a szocialisták partnerének számító liberálisok ellenében). Ennek alapja az MVM-nek nyújtott törvényi hátszél, annak érdekében, hogy az erős nemzeti vállalattá váljon. Az így ma már rekordnyereséget termelő MVM az állam aranytojást tojó tyúkjává vált, amit Fellegi Tamás vagyonminiszter is hagyományosan a legfontosabb állami társaságok közé sorol.

Annak, hogy az ország egyik kiemelt, stratégiai vállalatánál a sorcsere milyen változásokat hozhat, az MVM tulajdonosi jogait közvetlenül gyakorló állami holding, aMagyar Nemzeti Vagyonkezelő pénteki közleménye egyetlen mondatot szentelt. Eszerint „a nemzeti fejlesztési miniszter a vállalat hatékony, transzparens működtetését, a lakosság és a vállalkozók megfelelő színvonalú kiszolgálását, valamint az energiaellátás biztonságának erősítését várja az új vezetéstől”. A részletek iránti érdeklődésünkre az illetékes nemzeti fejlesztési tárca ezt megismételve az MNV-hez irányította lapunkat, ahonnan válasz gyanánt megint csak ezt a mondatot küldték el. Beszélni nem volt módunk az ügy állami szolgálatban álló érintettjeivel.

Pedig Fellegi Tamás szavai ismeretében is támad még némi hiányérzet. A miniszter által megfogalmazott pontok ugyanis elemzők szerint lényegileg nem különböznek az eddigi kormányok, vagy akár a szakma MVM-mel szemben támasztott igényeitől. Szembeszökően hiányzik viszont a felsorolásból az áramárak leszorításának igénye, ami a Fidesz választási ígéreteinek központi eleme volt, és Fellegi Tamás is sokszor hivatkozott rá, például a lakossági energiatarifák befagyasztásakor. De már az árstopot elrendelő jogszabály elemzéséből is az elmúlt évekhez hasonló rokonszenv rajzolódott ki a törvényhozó részéről az MVM iránt: míg az MVM gázipari megfelelőjének számító, német tulajdonú gáznagykereskedő tarifáit szintén fixálták, ez az MVM esetében nem történt meg (ráadásul a részint állami befolyású áramtermelőkre, tehát az áramtarifákat alapvetően meghatározó erőművekre a Fidesz ki sem tért). Az ágazatban jobb híján „elképzelhetetlennek” tartják, hogy az általános árstop ellenére az állami áramnagykereskedő emelné a lakossági szolgáltatók felé számlázott díjakat. Ezt erősíti az az információnk is, hogy az MVM új vezetése – hiányzó miniszteri kitétel ide vagy oda –fontosnak tartja a lakossági tarifák leszorítását.

Mindemellett szakértők figyelmeztetnek, hogy az állam szerepe az MVM kapcsán továbbra is kettős: a holding –azaz az állam – bevételnövelése érdekében emelni kellene az áramtarifákat, míg az általános politikai-gazdasági közeg inkább mérséklésére ösztönzi a kormányzatot. Emlékezetes: az előző Fidesz-kormány alatt az MVM majdnem tönkrement, mivel az árak alacsonyan tartása érdekében visszafogták a cég bevételeit. Ugyanakkor az, hogy a Fidesz az elmúlt években a jelek szerint befolyásolhatta az MVM-re vonatkozó döntéseket, most csökkenti az éles váltás esélyét – vélik az elemzők.

Nem tudni, merről fúj a szél