A kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása, helyzetbe hozása volt a célja a közbeszerzési törvény módosításának, amelyről nemrég szavazott az Országgyűlés. A kormány úgy kívánta alakítani a szabályozást, hogy a rendszer egyszerűbbé váljon, növekedjen az eredményes eljárások száma, valamint csökkenjen a korrupció és a körbetartozások kialakulásának kockázata.

A kkv-k támogatását szolgálja az a módosítás, amely lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatkérő árubeszerzés és szolgáltatás esetében a 100 millió forint feletti, építési beruházásnál pedig az egymil liárd feletti árbevételű cégeket az ajánlatkérő kizárja a közbeszerzésből. Számos adminisztráció egyszerűbb lesz, és szélesítik az elektronikus közbeszerzés alkalmazásának lehetőségeit is. A körbetartozások csökkentése érdekében a törvény az irreálisan alacsony ajánlatokat próbálja korlátozni azzal, hogy lehetővé teszi a tisztességes piaci ár elérését, s építési beruházások esetén kötelezővé teszi az alvállalkozók első ütemben történő kifi zetését. A generálkivitelező ugyanis a saját munkadíját csak akkor kapja meg, miután teljeskörűen igazolja az alvállalkozója kifizetését. Kizáró ok lesz, ha egy ajánlattevő nem, nem teljesen vagy késedelmesen fizette ki az alvállalkozóját.

Az alvállalkozókkal kapcsolatos, ajánlatban közlendő adatok köre bővül. A tíz százalék feletti alvállalkozó tekintetében közölni kell azt az arányt is, amelyet teljesíteni fog a szerződésből. Ha egy szervezet 25 százalékban vagy azt meghaladó mértékben vesz részt a szerződés teljesítésében, akkor az ajánlatban nem szerepelhet alvállalkozóként, hanem ajánlattevőnek kell minősíteni.

– A változások előremutatók, de még nem elégségesek. További módosító javaslatokat nyújtunk be a kormányzatnak – kommentálta lapunknak a változást Kovács László, a Joint Venture Szövetség beszerzési és közbeszerzési bizottságának elnöke. Mint mondta: valójában egy teljesen új alapokon nyugvó közbeszerzési törvényre volna szükség, mert a jelenlegi egy bürokrata jogszabály, amely nem veszi figyelembe a beszerzési szakmai alapokat. Így nem is alkalmas az árak leszorítására és a korrupció kiszűrésére.

Hosszú távon ez a kormány szándéka is: mivel a közbeszerzési eljárásoknak jelentős szerepe van az Európai Uniós források felhasználásában, és azok szétosztásában egy új állami közbeszerzési rendszer kiépítését kezdték meg. – Az ősztől meginduló átfogó kodifikációs eljárást széles körű szakmai párbeszéd előzi meg, illetve az átláthatóságot biztosító elektronikus eljárás bevezetésének teljes körű vizsgálata. Ezt követően léphet majd életbe egy teljesen új közbeszerzési törvény – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.