Felültették a forintot a libikókára
Csütörtökön az 5 és 15 éves lejáratú állampapírokra háromszoros volt a túljegyzés, s ez a hasonló érdeklődés mellett lezajlott keddi diszkontkincstárjegyaukció sikerével együtt azt üzeni Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint, hogy a magyar államadósság és a költségvetési hiány piaci finanszírozása megoldott.
A politikus kiosztotta a Magyarország adósságának leminősítését múlt pénteken kilátásba helyező két céget. A Moody’s és a Standard & Poor’s is aggodalmának adott hangott a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások megszakítása, illetve egy újabb IMF-csomag kormányzati elutasítása miatt. Cséfalvay úgy látja, „a piac elhúzott mellettük, ők pedig leragadtak valahol a kanyarban”. Világosan tudomásukra hozta, hogy Magyarország túljutott a sokkon, és jól elvan a Valutaalap hitele nélkül is.
Utóbbit hangoztatta Orbán Viktor kormányfő is szerdán, megemlítve, hogy számít még néhány hitelminősítői leértékelésre, de szerinte ez csak „átmeneti turbulenciát” okoz a pénzpiacon, finanszírozásunkat hosszabb távon nem befolyásolja. Cséfalvay tegnap viszont már úgy nyilatkozott, hogy nem számítanak több leminősítésre.
Az államtitkár ugyanakkor nem kertelt: szerinte szükség lesz az állami kiadások csökkentésére a hiány további lefaragásához, mert önmagában a jövő évi 2-3 százalékosra becsült növekedés ehhez nem biztosít elegendő forrást. Majd ősszel meglátjuk, mi lesz – zárta le a Bloombergnek adott interjúját Cséfalvay, aki ezt megelőzően még emlékeztetett arra, hogy a forint is rendezte sorait, s a kormány–IMF-tárgyalások július 17-i megszakadását követő első kereskedési napon elszenvedett 2,5 százaléknyi veszteségét is ledolgozta. Ma már ismét 282–284 forint közötti összeget kell adni egy euróért.
– Az a jó a piaci finanszírozásban, hogy mentes a politikától –fejtegette az államtitkár. Kétségtelen, a kormányzó párt prominensei egy ideje tartózkodnak a direkt árfolyammozgató kijelentésektől, ám a piac enélkül is sorozatosan újraárazza a forintot. A magyar fizetőeszköz minden rezdülésre nagyobb kilengéssel válaszol, mint a vele egy kalap alá vett térségi devizák. Így történt ez tegnap is, amikor az eddig a forintnak kedvező jó nemzetközi befektetői hangulat elromlott.
A befektetők elsőként a forinteszközeiktől váltak meg, a magyar fizetőeszköz jegyzése valamennyi vezető devizához képest azonnal gyengült. Az ok: a piacon úrrá lett a pesszimizmus az amerikai második negyedéves GDP-adatok megjelenése előtt. Az előjelek szerint a világ első számú gazdaságában lassul a kilábalás tempója, és ezt a vélekedést a piacok is magukévá tették. Az építőanyag-ipar vezető cégeitől érkező rossz hírek csak rontottak a hangulaton.
A Lafarge és a HeidelbergCement a kereslet visszaesésére panaszkodott, ami 15 illetve 64 százalékkal rontotta második negyedéves nyereségüket. A brit üzleti hangulatindex is rosszabb lett a vártnál. Az euró árfolyama a rossz hírekre megközelítette a 287 forintot, onnan erősödött vissza a valamennyit a tragikusnál némileg jobb amerikai GDP-adat publikálása után.
– Egy-egy pesszimista irányú piaci hangulatváltás időszakában sokkal sebezhetőbbé válik Magyarország, mintha ki lenne feszítve alatta az IMF biztonságot nyújtó védőhálója – fogalmazott Pasquale Diana, a Morgan Stanley bankház londoni közgazdásza. Veszélyes játékot űznek azzal, hogy azt hajtogatják, miszerint az IMF-re nincs szükségük, a piacra bízzák magukat – tette hozzá –, mert ez a taktika csak akkor válik be, ha a régióban magas marad a tőkebeáramlás, és a befektetők kockázatvállalási étvágya sem lohad. Eddig így volt.
Az Európai Bizottság vizsgálja az MNB-törvény módosítását
Miután az Európai Központi Bank (EKB) megfogalmazta jogi véleményét a magyar jegybanktörvény módosításáról, a labda az Európai Bizottsághoz került, amely kérdésünkre egyelőre csak annyit mond, vizsgálja, hogy az MNB-ről szóló törvény megfelel-e az uniós szerződésnek.
Értesüléseink szerint a bizottság megengedőbb álláspontra helyezkedett volna a jegybankelnök javadalmazását illetően az általános megszorítás időszakában, de miután a magyar kormány –nem kellő körültekintéssel eljárva – sürgős tanácsot kért az EKB-tól, amely azt el is készítette, az európai intézmények már nem vitáznak egymással, vagyis a frankfurti központi bank véleménye lesz az irányadó. Úgy tudjuk, a magyar kormányt jóindulatúan figyelmeztették Brüsszelből, hogy az EKB-val mélyreható tárgyalásokat folytatva terjessze elő a módosítást, de mindhiába.
Ha a bizottság megállapítja az uniós jog sérelmét, akkor felszólíthat a jogellenes állapot megszüntetésére, ha ez nem történik meg, akkor a luxemburgi bírósághoz fordulhat, ahol normális esetben két évig is eltarthat a folyamat. A bizottsági szóvivő azonban egyelőre a lehetséges procedúra részleteiről sem kívánt nyilatkozni. (Brüsszeli tudósítónktól)
