Gyógyító Magyarország felépítését tűzi célul az Új Széchenyiterv vitaanyaga. Az egészségipar beindításáról, az ahhoz szükséges feltételekről, a piaci környezet elemzéséről mintegy negyven oldalon keresztül lehet olvasni. Például azt, hogy az ágazat az egyik legígéretesebb kitörési lehetőség Magyarország számára. A turisztikai szakma most ismerkedik az anyaggal, amiben konkrét pályázatok tervét korai keresni, a fő csapásirányok azonban már adottak. A célkitűzések nagyrészt a gyógyvízre épülnek, pontosabban a vízbázisú egészségturizmus fejlesztésének támogatására, miközben jelenleg a fogászati és esztétikai sebészet terén már Európában a piacvezetők között vagyunk.

Az egészségipar fejezetében felsorolt célkitűzésekben több régi-új motívum szerepel. Ilyen például a gyógyvízből készülő gyógyászati és szépészeti, illetve wellnesstermékek gyártásának a felfuttatása. Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség elnöke elmondta: Hévízen már sok évvel ezelőtt volt erre próbálkozás, miként Sárvárnak is vannak saját termékei, s általában a gyógykészítmények gyártásának támogatását szövetségük is szorgalmazza.

Fontos a sokféleség, hogy mindenütt a helyi gyógyvízből készüljenek a termékek, amelyek gyártását a helyi kis- és középvállalkozások végezhetik. A hazai vállalkozások támogatását és a speciális arculat kialakítását szolgálná, ha a magyar gyógy- és wellnesshotelekben nem külföldi kencékkel, hanem magyar termékekkel dolgoznának, vagyis alapvető szemléletváltásra is szükség van – a szövetség e témában is megfogalmazza majd konkrét javaslatait.

Az egészségiparmegerősödését magyar orvosok nélkül nem lehet elképzelni, a nyugatiakkal szemben versenyképtelen hazai fizetések viszont ez ellen hatnak. Ugyanakkor az egészségiparnak önálló egyetemi balneológus-, azaz gyógyfürdőtannal foglalkozó szakemberképzésre, de legalábbis megerősített fizioterápiai és balneológiai oktatásra van szüksége az orvosegyetemeken – fogalmaz a munkaanyag, ami az oktatáson belül a turizmusképzés, sőt a műszaki oktatás hiá nyosságaira is kitér. Ez utóbbi szerint Magyarországon nem oktatják a fürdők, gyógy- és wellness-szállodák tervezését és a fürdőüzemeltetést sem.

A beruházások közül a tervezet szerint a fürdővárosokból hiányzó ismert szállodaláncok megjelenése igényel támogatást, miként a gyógyászati központok melletti szálláshelyépítés is. Ugyanakkor szállodás körökben óvatosan reagálnak az újabb szállodaépítések tervére, mondván: a beruházáshoz bankhitelt a jelenlegi helyzetben aligha lehet felvenni, ráadásul a magas áfa és a nyomasztó adóterhek miatt a szállodák jövedelmezősége olyan alacsony, hogy nem vonzzák a befektetőket. Egyelőre eladó szállodákkal teli a piac, ahol a nyomott szobaárak miatt sem dúl az optimizmus.

A turizmusban tíz éven belül 350 ezer új munkahely létrejöttét ígéri az új kabinet, csakhogy – teszik hozzá szakmai berkekben – kiragadottan az egészségturizmus támogatásával ez nem lehetséges. A vitaanyag nagy hiá nyossága, hogy abból kimaradt a konferenciaturizmus. Pontosabban a nagy konferenciaközpont építésének a terve, noha azzal nagyot ugrana Budapest a konferenciavárosok ranglistáján, nem beszélve a tudományos élet megpezsdítésének lehetőségeiről.

Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára lapunknak kifejtette: a konferencia-központ építésének támogatása szó szerint nem szerepel a tervezetben, de máris dolgoznak azon, hogy minél több orvosi konferenciát hozzanak Magyarországra.

Az egészségipar fejlesztési céljai több lábon állnak. A szakmai javaslatokkal kiegészülő programokból lesznek majd a konkrét pályázatok, de a forrást már a fejlesztési minisztérium rendeli hozzá. Így egyelőre azt sem tudni, hogy az uniós forrásokból hirtelenjében mennyivel is támogatják majd a turizmust.

Jön a rekreációs kártya

A Széchenyi rekreációs kártya válthatja fel az üdülési csekket – erősítette meg lapunknak a HVG információit a Nemzetgazdasági Minisztérium. Úgy tudjuk, erre legkorábban 2012 januárjában kerülhet sor. A jelenlegi, papíralapú utalványok helyett az új kártya elektronikus alapú lenne, ezáltal nyomon követhetőbbé válna. A tárcánál már meg is kezdődött a kártyával kapcsolatos konzultáció, ami jelenleg az adórendszer szempontjából vizsgálja az új üdülésösztönző támogatást.

A gyógynövénytermelés mellett a -feldolgozást és -értékesítést akarja támogatni az új Széchenyi-program. Jelenleg 150 ezren gyűjtik a gyógynövényeket, amelyek feldolgozatlanul kerülnek ki az országból. Az ásványvíz-palackozó cégek bel- és külföldi piacra lépésének támogatása ugyancsak a célok egyik sarkalatos pontja. A palackozók között nem tennének különbséget aszerint, hogy magyar tulajdonúak-e vagy sem, a lényeg, hogy munkahelyeket teremtsenek, és exportbevételt hozzanak.

Gyógyfürdők: furcsa strandműködtetői szerződés