Jól csengő márkanevet választott a kormány
Az elmúlt nyolc évben ugyanazt az üzenetet küldte a Fidesz az emberek felé: az aktuális kormány gazdaságpolitikája rossz, ellenben 2001–2002 között a Széchenyi-terv (SZT) felpörgette a gazdaságot. Ezzel gyakorlatilag azt is elérték, hogy a lakosság nagy részében a Széchenyi-terv mint márkanév pozitív érzetet keltsen. Orbán Viktor miniszterelnök a program vitairatának bemutatóján mindezt megfejelte azzal, hogy az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) többre vállalkozik, nem csupán lendületet akar adni a gazdaságnak, ahogyan azt az első Széchenyi-terv tette, hanem az újjáépítésről szól.
A kormányzati kommunikáció elérte, hogy a Széchenyi-tervvel kapcsolatban a rossz emlékek elhalványuljanak. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2002-ben készült jelentésének megállapításai azonban némiképp árnyalják ezt a képet. Például azt mondják, az első Széchenyiterv nem is tekinthető tervnek, mert sem a költségvetési, sem a programozási követelményeknek nem felelt meg. A 2001-ben megjelentett terv, az újhoz hasonlóan, hét fő fejezetből állt: a vállalkozáserősítő program, a lakásprogram, a turizmusfejlesztési program, az autópálya-építési program, a kutatási, fejlesztési és innovációs program, a regionális gazdaságépítési program és az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program – és további 79 alprogramot tartalmazott. Nagyjából hasonlóan cimkézték fel az ÚSZT-t is, lesz benne egészségipar, zöldgazdaság-fejlesztés, lakásprogram, vállalkozásfejlesztés, tudomány, foglalkoztatás, közlekedés. És több mint száz alfejezet vagy alprogram tartozik a hét fő kitörési ponthoz. Magyarul ugyan első ránézésre koncentrált gazdaságfejlesztés valósul meg, de igazából megint a pénzek elaprózásáról van szó. Erről azt írja az ÚSZT: a kitörési pontok úgy jelzik a magyar gazdaságfejlesztés irányait, hogy közben nem tartják kordában a vállalkozók ötleteit, törekvéseit. A tág kitörési pontok kijelölésének az is nagy előnye, hogy rugalmassá teszi a fejlesztési politikát.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is elmondta, hogy az ÚSZT mögé olyan intézményrendszert akarnak, amely olcsó, hatékony, gyors és koncentrált.Matolcsy György szerint ezzel lehet elérni, hogy a szerződéskötésig ne a jelenlegi átlagosan 107 nap teljen el, hanem az SZT idejében megszokott 30 nap. A Kehinek ez utóbbiról más véleménye volt 2002-ben. Az SZT-kiírásokban vállalt határidők betartása, a pályázatok folyamatos fogadása és feldolgozása, az ügyfélszolgálatok működtetése, az ellenőrzési, adminisztratív és pénzügyi feladatok olyan mennyiségű operatív munkát jelentettek, amelyre a szervezetek sem tárgyi, sem személyi feltételeiket tekintve nem készültek föl. Így fordulhatott az elő, hogy nem tudták betartani a szerződések megkötésére vonatkozó jogszabályi előírásokat. A szerződéskötés jóval hosszabb időt vett igénybe, mint amit az előírások tartalmaztak. A döntést követő harminc nap helyett 2001-ben átlagosan 164 nap, 2002-ben pedig 104 nap telt el a szerződéskötésig.
Arról is csak a Kehi jelentése áll rendelkezésre, miként osztották szét a pénzt tíz éve. A Kehi szakemberei szerint a bírálóbizottságok általában nem előzetesen kidolgozott értékelési szempontok alapján döntöttek, így a szubjektív megítélés tág teret kapott. A lakásügyi tárcaközi bizottságnak előre kidolgozott pontozási rendszer alapján kellett volna rangsorolnia, ám a pontok 28 százaléka nem egzakt mutatószámokon alapult. A bizottsági döntésekről jegyzőkönyvek készültek, ezek azonban nem tartalmazzák a részletes indoklást sem támogatás, sem elutasítás esetén.
A Fidesz szerint az Új Magyarország fejlesztési program pénzeit vasba és betonba öntötte a kormány, és a források nagy része közintézményekhez került. Az első Széchenyi-terv idején is megesett hasonló, 2001-ben ugyanis a kifizetett támogatások 90 százaléka autópálya-építésre ment. Orbán Viktor szerint az ÚSZT nem fog politikai színezet szerint megkülönböztetést tenni a pályázók között. Bizonyára sokan örülnek ennek, hisz ahogy azt a Népszabadság is megírta, a Széchenyiterv keretében 2001-ben a Gazdasági Minisztérium 50,8 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást ítélt oda az önkormányzatoknak. A források 19,7 százaléka jutott a falvaknak, 80,3 százaléka a városoknak. A sikeresen pályázó kormánypárti helyhatóságok a pénzek 47 százalékát, a függetlenek a 34,4 százalékát, az ellenzékiek csupán 18,6 százalékát kapták.
Csak a városoknak jutott támogatásokat vizsgálva kiderült, hogy a megítélt támogatás 55,5 százalékát a kormánypárti vezetésűek kapták, 22,7 százalékát az ellenzékiek és 21,8 százalékát a függetlenek. A 296 kormánypárti város által benyújtott pályázat egyenként, átlagosan 76,5 millió forint állami hozzájárulást nyert, miközben a 203 ellenzékire darabonként 45,6 millió, a függetlenekre 44 millió forint jutott.
Az SZT kidolgozásának menetrendje hasonló volt a mostanihoz, a véleményezésre akkor sem kaptak sok időt a gazdaság szereplői. Az is igaz, hogy az ÚSZT-ben szinte a gazdaság minden területe helyet kapott, így nehéz hozzátenni bármit is. A pályázati rendszer átalakítására eddig is számos javaslat született, így vélhetően e területen sem éri meglepetés a kormányt. Az igazsághoz tartozik, hogy a Széchenyi-terv volt az első olyan dokumentum Magyarországon, amely megpróbálta össze hangolni az egymásnak sokszor ellentmondó ágazati célkitűzéseket és érdekeket. Gyakorlatilag később erre a rendszerre épült az első Nemzeti fejlesztési terv. Maga az SZT pályáztatása is sok sebből vérzett, de legalább hasonlított egy valódi pályázati rendszerhez, amire ugyancsak nem volt példa addig.
Az Új Széchenyi-tervről mondták
SZŰCS GYÖRGY, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke: – A vitaanyagból kiolvasható, hogy a 7 prioritással a kormány jól meghatározza a magyar gazdaság előtt álló célokat, a legfontosabb fejlesztési területeket.
VERECZKEY ZOLTÁN, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke: – A terv patrióta szemléletű, és ezt örömmel fogadják a vállalkozók.
VADÁSZ GYÖRGY, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke: – A kis- és középvállalkozások versenyhelyzetbe hozásának feltétele az, hogy a kormány kiemelten foglalkozzon a szektor helyzetével. Ez most megtörténik.
TUKACS ISTVÁN, MSZP: – A Fideszkormány az októberi önkormányzati választá sokig semmit nem akar elmondani valóságos gazdasági programjából. A tervből hiányoznak a konkrétu mok.
TORDAI BENCE, LMP, választmányi szóvivő: – Visszalépés az Új Széchenyiterv, elhibázott koncepciójú.
HEGEDŰS TAMÁS, a Jobbik frakcióvezető-helyettese biztatónak tartja az Új Széchenyi-tervben megfogalmazott célokat, és egyetért azzal az értékeléssel, amely szerint az első Széchenyiterv volt az utolsó sikeres gazdaságfejlesztési program. (MTI)
