Ki harap rá a kutyás vendégekre?
Itt vannak a kulcsok, a kenneleket pedig hátul, a kert végében találják – ez volt az a mondat, amelynek hallatán János, egy informatikai cégnél dolgozó mérnök köpni-nyelni nem tudott amikor megpróbált bejelentkezni egy magát kutyabarátnak hirdető, négycsillagos szállodába. Mint kiderült, a vezetés sajátosan értelmezi a barátságot, amely az embert és kutyát egymáshoz fűzi, s részükről már azt is extra szolgáltatásként fogták fel, hogy nem kergették el a háztól a négylábút – egyébként jól fizető gazdájával együtt. Ez csak egy a sok rémtörténet közül, amelyek megmutatják, hogy a hazai vendéglátósok és szállodások még „nem látták meg az üzleti lehetőséget” a kutyás vendégekben.
– Vehetnénk példát az osztrákokról is, de addig sem kellene menni. Ha egyre-másra nyílnak a kutyaeledel- és kiegészítő üzletek, a hírek szerint pedig az állateledel elég jó biznisz hazánkban, feltételezhető, hogy már itt is van egy széles réteg, amely kedvence jólétére is szívesen áldoz – mondja Csillik Gábor, a vendéglátásban dolgozó tanácsadó, aki Ausztriában több igazán kutyabarát étterem konyhafőnök-helyetteseként is dolgozott. Berek nevű vizslája az étteremben nőtt fel, s több vendég is az étterembe vitte a finom falatokat – a kutyának.
– Bár itthon van néhány üdítő példa, a helyzet az, hogy ha a kutyákkal akarom tölteni a szabadságomat, akkor a teljes Balaton és a Velencei-tó is ki van lőve. A szállások nagy része nem fogad kutyát, a víz közelébe sem lehet engedni őket, s az éttermekben is ferde szemmel néznek a blökikre – mondja Csillik.
A recesszió közepén a kutyabarát hozzáállás komoly kitörési pont lehet. Egy szállodának évi ötmillió forint árbevétele is lehet a kutyásokból, ha szolgáltatásként fogják fel a dolgot, gyakorlatilag befektetés nélkül. A kutyások között ugyanis hamar híre megy az ilyen helyeknek, tehát kis marketinggel komoly vendégkörbővülést is érezhet a szakértő módon kutyabaráttá szabott egység.
A gazdák ugyanis kifizetik a pluszpénzt a kutyákért, ami fedezi a hosszabb takarítási idő költségét, de hosszú távon egy agility park, vagy egy kutyafuttató kialakításának költségét is. Ha egy szálloda keres egy környékbeli kiképzőt, netán kutyakozmetikust, akkor mindkét fél szert tehet extra bevételre is –mondja a szakember.
Jó példák persze vannak: a Kempinski Hotelben nyílt bq grillteraszon eddig is szívesen látták a négylábúakat, de most menüt is ajánlanak a kutyásoknak: a gazdiknak hot dogot és sört (esetleg üdítőt), míg a kutyáknak jutalomfalatot és vizet szervíroznak. A Liszt Ferenc téri Cafe Vian felszolgálói kérés nélkül szaladnak a vizestálért, ha kutyás vendég érkezik, míg a tatai Öreg-tónál a Gottwald Hotel udvarán profi futtattót alakítottak ki, és gondoskodtak a kutyusok fürdési lehetőségéről is. A luxusszállodák és -éttermek többsége azért is kutyabarát, mert nem mernek nemet mondani a vendégeiknek. – A hiány az alacsonyabb árkategóriás helyeken, jellemzően a háromnégy csillagos házakban van –mondja Csillik Gábor.
Az érem másik oldalát maguk a kutyások jelentik: nem mindenki tudja megtanítani a helyes viselkedésre a kedvencét. Márpedig zavaró, ha az eb más vendégek asztalánál kíváncsiskodik, koldul, vagy diszkréten megmorogja a felszolgálót. Miként az is, ha valaki egy nem kellően ápolt kutya társaságában próbálja elfogyasztani vacsoráját. De erre is van megoldás.
Ausztriában erre egy háromszintes vizsgát vezettek be, amit kutyának és gazdának is le lehet tenni. Hogy minél többen megtegyék, arra anyagi motivációt vezettek be: aki a legfelsőbb szintű vizsgát is leteszi, annak elengedik az évi hatvanöt eurós kutyaadót.
Nem csak a vendéglátásban, a kereskedelemben is érdekes a kutyahelyzet. Míg egy osztrák pláza számára nem kérdés a kutyák belépése, a hazai üzletközpontok nagy része nem látja szívesen őket. A legtöbben a szóló vásárlóik reakcióitól tartanak, s mindenféle közegészségügyi szabályokra hivatkoznak. Pedig ilyen szabályok nem léteznek, csak az, hogy kutyát nem lehet bevinni olyan helyre, ahol helyben csomagolt élelmiszert árulnak, például a közértbe és a zöldségeshez. Egyebekben, a plázákra a helyi önkormányzatok ebrendeletei vonatkoznak, a legtöbb esetben nem tiltják a belépést. Az más kérdés, hogy egy olyan márka boltjából, amelyet Angliában a kutyabarát üzletekkel reklámoznak, Magyarországon miért tiltják ki a négylábúakat.
