Széchenyi uniós pénzből
– Temetni és ünnepelni jöttünk. Hantoljuk az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT) valamint annak példátlan kudarcát, és ünnepeljük az Új Széchenyi-terv születését – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a dokumentum tegnapi bemutatóján. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a terv azt üzeni: beteljesülhetnek a magyarok reményei, itt Magyarországon. És, hogy miért hívják a dokumentumot ismét Széchenyi-tervnek? – Adhattunk volna olyan nevet is, amilyet a balosok szoktak, olyasmit amiben benne van a modernizáció, progresszió, ami jól hangzik, de senki sem érti – fejtegette a miniszterelnök. Ehelyett – tette hozzá –, maradtunk Széchenyinél, és annál a felfogásnál, hogy ha változást akarunk, magunk kell cselekednünk.
Az Új Széchenyi-terv szakít azzal a Matolcsy György szerint kudarcos felfogással, hogy először a büdzsét kell helyreállítani. Ő azt mondja, az államháztartás egyensúlya nem kiindulópont, hanem egy okos fejlesztési politika végeredménye. A miniszter úgy véli, a dokumentum hatása 2030-ig terjed, amikorra is a magyar életszínvonal és a GDP növekedésének üteme meghaladja az Európai Unió átlagát. Ezen belül 2020-ig szól az a nemzeti gazdaságfejlesztési koncepció, amely megteremti az előző célhoz az alapot – fejtegette Matolcsy György.
A kormány összesen hét kitörési pontot jelölt ki, amelyek gyakorlatilag a teljes gazdaságot lefedik, s tíz év alatt egymillió új munkahelyet termelnek ki a miniszter ígérete szerint. A Gyógyító Magyarország az egészségipar fejlesztését jelenti, aMegújuló Magyarország a zöldgazdaság előtérbe helyezését, és a többi között az alternatív energiák használatát foglalja magába. Lesz otthonteremtési, vállalkozásfejlesztési, innovációs valamint közlekedési program, utóbbi során az ország tranzitszerepét szeretnék kihasználni. A foglalkoztatásban a kitörést a többi között a távmunka, a részmunka, a nők nagyobb arányú foglalkoztatása jelenti.
A dokumentum mintegy 200 oldalon keresztül taglalja a kitörési pontok mibenlétét, és ahogyan a tegnapi eseményen többször is elhangzott, a terv nyitott arra is, hogy befogadja és beépítse a vállalkozók, az önkormányzatok és a különböző kistérségek programjait, projektjeit, javaslatait, magyarul még bővülhet.
A finanszírozás alapvetően az uniós támogatásokból valósul majd meg. Ahogyan azt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter elmondta, a kormányváltást követő átadás-átvétel után átvilágítást és helyzetelemzést végeztek, és öszszeállítottak egy forrástérképet. E szerint a 2007–2013 közötti tervezési időszakra Magyarország számára elérhető uniós források értéke öszszesen 7870 milliárd forint.
Ebből jelenleg 1829 milliárd szabad forrás áll rendelkezésre, 1480 milliárd forint van olyan pályázatokban, amelyekmegvalósítása folyamatban van, illetve 4126 milliárd forintnyi uniós támogatásra kötelezettséget vállalt az előző kormány, azaz nyertest hirdetett. Az a pénz, amely a kormány saját hatáskörében gyorsan mozgatható, és a kis- és középvállalkozások számára elérhetővé tehető, Fellegi szerint nagyjából 155 milliárd forint.
A pénz az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programjában és a Regionális Operatív Programokban található. A további forrásátcsoportosítások előkészítése a második Széchenyi-terv irányvonalának megfelelően történik majd, illetve a rendszerszintű változásokat az Európai Unióval is egyeztetni kell.
De máshonnan is kerül forrás az Új Széchenyi-tervre. A fejlesztési minisztérium más tárcák bevonásával több mint 700 uniós kiemelt és nagy projektet vizsgált át. Ennek eredményeként elkészült egy kormány-előterjesztés, amely összesen mintegy 477 milliárd forint értékű támogatás visszavonására vagy a fejlesztés tartalmi felülvizsgálatára utasít. Fellegi Tamás szerint 41 milliárd forint uniós forrás biztosan felszabadítható lesz. A többi esetben úgy módosítják a fejlesztéseket, hogy azok az új szak- és gazdaságpolitikát szolgálják.
Az Új Széchenyi-terv mögött az intézményrendszer is változik. Ahogyan Fellegi Tamás fogalmazott, célzott felhasználást akarnak, az ÚMFT keretében meghirdetett mintegy ezer pályázat helyett 100-200 felhívásban gondolkoznak. Ugyanakkor ígéretet tett a bürokrácia csökkentésére, a gyors bírálatra, a kifizetések felgyorsítására, az olcsóbb intézményrendszerre.
Megint eljött az újjáépítés ideje, miközben 1945-ben az infrastruktúrát, 1989-ben a politikai rendszert, most 2010-ben a gazdaságot kell újjáépíteni – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: a huszonkilenc pontos akciótervvel a romokat takarították, hamarosan befejeződik az elszámoltatás is, és ezt követően kerül a képbe a Széchenyi-terv. Arra a magának feltett kérdésre, miszerint miből gondolja, hogy egy zsugorodó világgazdaságban mi növekedni tudunk, azt mondta, a sajátos magyar gondolkodásmód és kreativitás a válasz. Az MSZP a konkrétumokat hiányolja a programból, valamint azért kritizálja, mert az –a Fidesz állításaival ellentétben – az MSZP kormányzása alatt elindított ÚMFT folytatása.
Kitörési pontok
1. GYÓGYÍTÓ MAGYARORSZÁG – Egészségipar
2. MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG – Zöldgazdaság-fejlesztés
3. OTTHONTEREMTÉS – Lakásprogram
4. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS – Üzletikörnyezet-fejlesztés
5. TUDOMÁNY – INNOVÁCIÓ – NÖVEKEDÉS
6. FOGLALKOZTATÁS
7. KÖZLEKEDÉS – TRANZITGAZDASÁG
