Az önkormányzatokhoz kihelyezett hitelek mintegy fele mögé kell céltartalékot képezniük vagy garanciát szerezniük a bankoknak – tudta meg a Bloomberg hírügynökség a kínai bankfelügyelet egyik névtelenséget kérő munkatársától. A hatóság állítólag máris kötelezte a bankokat, hogy év végéig írják le a bedőlt beruházási hiteleiket.

Az összesítések szerint 261 milliárd dollárnyi hitel visszafi zetése vált kérdésessé, ez az ötszöröse annak, amennyivel a legnagyobb öt kínai bank most tőkét emel. A válság kivédésére meghirdetett gazdaságfejlesztő programra Peking több mint 500 milliárd dollárt költött, s ez párosult a hatalmas méretű, 1400 milliárd dolláros tavalyi hitelkiáramlással, ami szakértők szerint eleve magában hordozta a tömeges bebukás veszélyét. Ők már akkor figyelmeztettek, hogy az 1999 óta a bankrendszer rendbetételére kiadott 650 milliárd dollárhoz hamarosan súlyos összegeket kell hozzácsapnia a kínai kormánynak. A helyi bankok évtizedeken át pártutasításra tömték a pénzt a masszívan veszteséges állami vállalatokba, a rossz hitelek aránya meghaladta az 50 százalékot. Az 1999-es ázsiai pénzügyi válság után a bankszektort állami forrásokból „kistafírozták”, és 1,3 százalékosra tudták leszorítani a nemfi zető hitelek arányát. Az önkormányzatok számára előírták, hogy nem nyújtózhatnak tovább, mint ameddig a takarójuk ér, azaz csak finanszírozható infrastrukturális beruházásokat – repülőtér- és sztrádaépítések, lakásprogram – indíthatnak el. Ahogy a szigor enyhült, úgy adósodtak el ismét a helyhatóságok. Nem véletlen, hogy idén a kormány hitelfelvételi korlátozásokat rendelt el, hogy megelőzze az újabb és újabb életképtelen projektek finanszírozását, elindítását. A hitelek alig 27 százaléka kötődik olyan beruházásokhoz, amelyek később bevételeikből könnyen törleszteni tudják tartozásukat.

Ez nagyon alacsony arány, emiatt a bankfelügyelet a hitelintézeteket és az eladósodott önkormányzatokat arra kötelezte, hogy közösen találjanak megoldást a helyzetre akár átütemezéssel, akár a futamidő meghosszabbításával. Pekingből pedig utasítás érkezett, hogy a „törlesztőképes” beruházásokat mielőbb fejezzék be, s tovább már ne adósodjanak el, vagyis hagyjanak fel az olyan forrásbevonási technikák alkalmazásával, mint az önkormányzati kötvénykibocsátás, ha eleve tudható, hogy a visszafizetésükre nem lesz elegendő a bevételük. Szakértők szerint a leltár után sem akadnak el a fontos közcélú beruházások, csak az önkormányzat helyett a kormány fogja a számlát rendezni. MichaelWerner, a Sanford C. Bernstein & Co. elemzője szerint ha idejében rendezik a necces hitelek sorsát, akkor még ilyen magas állomány esetén sem lehet komoly gond, mivel a rossz hiteleket zömmel tavaly vették fel és jellemzően hoszszú futamidőre. A bankoknak viszont kellő céltartalékot kell képezniük a veszélyeztetett hiteleik után, és az erre lekötött forrásaikat pótolniuk kell, hogy a gazdaság finanszírozásában betöltött szerepüknek maradéktalanul eleget tudjanak tenni. És ezt pont akkor, amikor a gazdaság jövedelemtermelő képessége csökken, a bruttó hazai termék (GDP) 11,9 százalékos első negyedévi növekedése a második három hónapra 10,3 százalékra „romlott” 2009 azonos időszakához képest.

A Fitch Ratings hitelminősítő szerint a hivatalos adatok a bankok trükközései miatt megtévesztőek is lehetnek. Különféle befektetési eszközökbe „csomagolják át” a hiteleiket, a lényeg, hogy azok így kikerülnek a mérlegükből. Ez rendszerszinten torzítja a képet, emiatt a felügyelet biztosok kiküldésével próbál rendet teremteni.