Budai vádjait nem igazolja a jegyzőkönyv
– Dokumentumok igazolják, hogy Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc hamisan tanúskodtak az ügyészség előtt – állította tegnap Budai Gyula miniszterelnöki megbízott. A sukorói telekcserével kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettes ellen folyó eljárásban idén áprilisban hallgatták meg a két volt miniszterelnököt. (Bajnai a meghallgatása idején még hivatalban volt.) A jegyzőkönyveket az érintettek még aznap nyilvánosságra hozták.
Budai most azt állítja, hogy levelek vannak a birtokában,melyeket Bajnai Gordon írt a befektetőknek, s ezek tartalma „konkrétan ellentétes” Bajnai vallomásával. Hogy mire gondolt, azt nem részletezte. A miniszterelnöki megbízott szerint hazugság, hogy a 2008. május 26-i kormányülés előtt a politikusoknak nem voltak információik a beruházásról. Budai szerint ennek ellenkezőjéről tanúskodik Joav Blum (a Sukoróra tervezett kaszinó beruházójának képviselője) levele, miszerint már korábban is egyeztettek a kormánynyal. A Budai által hivatkozott mondatok azonban sem Gyurcsány, sem Bajnai kihallgatásán nem hangoztak el: Bajnai például azt mondta az ügyésznek, hogy illetékes miniszterként már 2007-ben is találkozott Lauder és Langhammer urakkal, hiszen hozzá tartozott a turizmus fejlesztése. (Budai rendre kormányülésként aposztrofálja az említett találkozót, holott az nem volt az, hiszen a kormányüléseken nem vesznek részt üzletemberek.)
Budai szerint 2008-ban levélben tájékoztatták a befektetőket, hogy 2,6 milliárdos támogatást kívánnak adni a beruházáshoz, míg az ügyészségen azt mondták, hogy az állami támogatás odaítéléséről 2009-ben döntöttek. A jegyzőkönyvek szerint az ügyész egyik politikust sem kérdezte erről a támogatásról, amely egyébként törvény szerint járt volna a beruházóknak, ha létrejön a terv. Gyurcsány Ferenc erről kérdés nélkül azt mondta, hogy a befektetők jelezték: nem kívánnak támogatást igénybe venni. Bajnai Gordon pedig azt részletezte a vallomásban, hogy támogatás esetén ötéves munkahely-megtartási szerződést kötöttek volna a beruházókkal. A jegyzőkönyvből arra lehet következtetni, hogy ez mint elvi lehetőség került szóba. Ami pedig a Budai által emlegetett időpontokat illeti, a kormány döntése egyébként jogilag a kabinet határozatának keltét jelenti, nem pedig az esetleges szándék keletkezésének időpontját.
A miniszterelnöki megbízott legkülönlegesebb vádja, hogy Gyurcsány Ferenc hazudott arról, miszerint nem tudott a 2008. május 26-i egyeztetésről. A miniszterelnökök ugyanis részletesen beszámoltak az ügyésznek erről az egyeztetésről, miután a kérdések a találkozó letrejöttének és lebonyolításának körülményeit részleteiben firtatták.
A fenti ellentmondások is szerepet játszhatnak abban, hogy Budai nem kíván hamis tanúzás miatt feljelentést tenni, az eljárást az ügyészségre bízza. Ha ugyanis megtenné, akkor ő maga hamis vádlóvá léphetne elő, ami szintén bűncselekmény. Azt azonban hozzátette a mondandójához: az ügyészségnek kell tisztáznia, hogy „Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon milyen ellenérték fejében vett részt a korrupciógyanús kaszinóberuházásban”. A kormányzati támogatását, miszerint a projektet kiemelt jelentőségűnek nyilvánították, a két exkormányfő azzal indokolta, hogy az egymilliárd eurós beruházás jelentős, s 2000 munkahelyet teremtett volna.
Az érintettek cáfolnak
Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon egymástól függetlenül közleményben cáfolta és visszautasította Budai állításait. Bajnai Gordon titkársága emlékeztetett: miniszterelnökként az ő utasítására indult vizsgálat, melynek nyomán mára polgári per folyik az ügyben, s az MNV Zrt. értékaránytalanságra hivatkozva kéri a csereszerződés megsemmisítését. Érdekesség, hogy ha ennek helyt ad a bíróság, akkor nem valósul meg az ügyészség által 1,3 milliárdra becsült vagyoni hátrány, ám ha Joav Blumnak adnak igazat, azzal elismerik a csereszerződésben feltüntetett földértékeket – azaz a jog szerint kár ez esetben sem éri az államot. Blum 296 millió forint értékkülönbözetet és százmillió feletti illetéket fizetett a csereügylet során.
