Mind az egyetemek, mind a pályakezdőket alkalmazni kívánó vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy a természettudományi tárgyak népszerűtlenek. Nem divatos fizikát, kémiát tanulni, fehér köpenyben ülni egy laboratóriumban és vegyszereket kevergetni, esetleg fizikai kísérleteket folytatni. A természettudományos oktatás mélyrepülése évek óta tart: míg 2001 és 2006 között átlagosan hatnyolcezer végzős középiskolás döntött úgy, hogy ilyen irányban folytatja tanulmányait, addig 2008-ra ez a szám ötezerre, 2009-ben pedig alig több mint háromezerre csökkent. Miközben például a bölcsészettudományi karokra évente húszezernél is többen szeretnének bejutni, de többszörös a túljelentkezés a társadalomtudományi, a jogi és a pénzügyi karokra is.

Civil kezdeményzésekkel, a természettudományos oktatás jó értelembe vett menedzselésével, ösztöndíjakkal és egyetemi alkotóműhelyek felkarolásával próbálják az érdekelt hazai vállalatok a tendenciát visszafordítani, így többek között természettudományok oktatásában jeleskedő tanárok elismerésével, a tehetséges hallgatók felkarolásával. Ezért alapította idén a Mol a MesterM-díjat, ezért létezik már lassan tíz éve a Rátz Tanár Úr-életműdíj – az Ericsson, Graphisoft és a Richter jóvoltából –, erről szól a nemrégiben létrehozott Aquincumi Intézet, hogy csupán a kiemelkedő példákat említsük.

A MesterM-díj

Nagy hiba, ha ami egykor fontos volt és amiben ma viszonylag gyengébbek vagyunk, azt nem fejlesztjük. Hiba, sőt bűn, ha valamit, amiben erősek voltunk és ami nagy érték, azt hagyjuk elsorvadni. A magyar természettudományi oktatás eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azok a Nobel-díjas tudósok, akiknek nevét előszeretettel soroljuk, ebben a tudományágban értek el kimagasló eredményeket. Igaz, azt már nem szeretjük hozzátenni, hogy Szent-Györgyi Albert kivételével a Nobel-díjat nem magyarországi intézmények kutatóiként érték el.

Ahhoz, hogy az egyetemről komoly természettudományos ismeretekkel rendelkező diákok kerüljenek ki és dolgozzanak a magyarországi vállalatoknál, már a középiskolákban meg kell szerettetni velük a természettudományos képzést, illetve tantárgyakat, a matematikát, fizikát, kémiát – mondja Pánczél Andrea, a Mol társasági kommunikációs igazgatója. Ez azonban csakis elkötelezett, magas tudású pedagógusok révén lehetséges. Az idén alapított MesterM-díjjal az ő munkájukat szeretnénk elismerni.

A MesterM-díjat idén tíz középiskolai tanár kapta meg ünnepélyes keretek között. A tanárokat egykori diákjaik jelölték. A hajdani tanítványok öszszesen 115 tanárt javasoltak, akik 83 különböző iskolában tanítanak, közülük ketten a határon túl. A diplomát és a vele járó 200 ezer forintot a javaslattevők és az iskolaigazgatók jelenlétében kapták meg a díjazottak. – Jó érzés, hogy ennyi lelkiismeretes és kiváló pedagógus dolgozik a középiskolákban – mondja Szőcs László humánerőforrás-igazgató. – Reméljük, a jövőben egyre több tehetséges tanítványukat köszönthetjük kollégáink között. A Mol nemcsak a tanárok elismeréséről gondoskodik, hanem a magas színvonalú tudást igénylőmunkaerő-utánpótlást is fontosnak tartja, ezért a legfontosabb egyetemekkel stratégiai együttműködést kötött.

Cseppek a tengerben?

A Rátz Tanár Úr-életműdíj kívül az Ericsson 1999-ben különdíjat is alapított a középiskolai tanárok elismerése érdekében – ismerteti Jakab Roland marketing- és kommunikációs igazgató. A társaság a saját gyakorlatában érzi, milyen problémát jelent, hogy egyre kevesebben választják a műszaki pályát, és csökken a természettudományos tárgyakat oktató tanárok száma. Az Ericsson-díjat olyan matematikát és/vagy fizikát oktató pedagógusoknak ítéli oda a díj kuratóriuma, akik elismerten sokat tesznek a tehetséggondozásért.

A Richter modelljei

A Richter tudatos társadalmi felelősségvállalása elsősorban azokra a területekre koncentrál, amelyek működésével kapcsolatban van. Így a támogatáspolitika középpontjában –az egészségügy mellett – a hazai természettudományos oktatás támogatása áll – véli Beke Zsuzsa kommunikációs igazgató. Egy cég akkor tud jól működni, ha jól képzett szakemberei vannak. A gyógyszergyártás elsősorban a természettudományos képzésből kikerülő szakemberekre – többek között vegyész-, gépész-, villamosmérnökre, gyógyszerészre támaszkodik. A társadalomból érkező igény adhatja vissza az iskolákban a természettudományok rangját, s ezt ösztönzi a Richter által alapított Magyar Kémia Oktatásért díj.

A természettudományokkal, köztük a kémia oktatásával nagyon mostohán bántak az utóbbi évtizedben – mondja Beke Zsuzsa. A lecsökkent óraszám nem áll összhangban a szakmának a mindennapokban betöltött szerepével, fontosságával.

A természettudományoknépszerűsítésének egyik lehetséges módja az oktatás, képzés támogatása. A képzés feltételeinek javítása, a kémia-, fizika-, biológiaórák számának növelése (amely a diák számára oly vonzó kísérletezés lehetőségét is biztosítja) sokak számára teheti vonzóvá e tudományág művelését. A Richter társadalmi szerepvállalásának fókuszában ezért is szerepel a természettudományos oktatás támogatása. A vállalat nemcsak azért törekszik erre, hogy jól képzett emberei legyenek, hanem azért is, mert Magyarország természettudományos hírnevét meg kell őrizni, és ehhez támogatás szükséges.