- Sok információval nem rendelkezem a Nemzetközi Valutaalap tárgyalási technikájáról, de feltételezem, azért voltak kíméletesebbek Romániával, mint velünk, mert mi már huzamosabb ideje megsértjük az államháztartási hiányra vonatkozó uniós előírásokat - mondta lapunknak Bod Péter Ákos közgazdász, volt jegybankelnök. Az IMF a minap lehetővé tette, hogy a román deficit a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százaléka legyen idén - még ez is óvatos cél, mivel a szervezet 9,1 százalékos hiányt sem tartott korábban elképzelhetetlennek. Nálunk viszont azon folyik a vita, hogy lehet-e idén 3,8 százalék feletti a deficit, illetve jövőre vagy később kerüljön 3 százalék alá a hiány. Bod Péter Ákos szerint a román kormány más helyzetben van, mint a magyar, mert a piacról drágábban jut finanszírozáshoz, a rosszabb besorolása miatt.

Az ügy tisztázása végett a Nemzetközi Valutaalap washingtoni központjához fordultunk. A szervezet négy pontban válaszolt. A román deficitcélon a jelentősen romlott gazdasági kilátások kontextusában lazítottak, míg Magyarországon a növekedési prognózist nemrég felfelé korrigálták. Amint felülvizsgálták a hiánycélt, Románia alapvető és nem átmeneti kiigazító lépéseket tett, mint például öt százalékponttal emelte az áfát, illetve jelentős nominális lefaragásokat hajtott végre a közszféra béreiben és a társadalombiztosítási járulékokban.

Ilyen lépéseket a magyar hatóságok jelenleg nem terveznek. Az okok közé sorolták, hogy Magyarország államadóssága (a GDP 80 százaléka) sokkal nagyobb, mint Romániáé (a GDP 30 százaléka), és ezért kisebb hiányt követel meg a fenntartható adósságpálya érdekében. Végül az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárása további megkötéseket tartalmaz a deficitcélokra vonatkozóan. Romániában a hiánycélon a bizottsággal együttműködve igazítottak, míg Magyarország esetében jelenleg nem fontolgatnak ilyen módosítást.

Úgy tűnik tehát, Bukarestben nagyobb az összhang az IMF-fel, mint Budapesten. Emil Boc román kormányfő szerint biztosított az IMF-fel kötött készenléti hitelszerződés következő, decemberben esedékes részletének lehívása. Boc emlékeztetett arra, hogy a hitelszerződés ötödik, 900 millió eurós részletét az IMF igazgatótanácsa már június végén jóváhagyta, és a pénzt még a múlt hónapban át is utalták.

Az IMF küldöttsége hétfőn érkezett Bukarestbe, hogy a román kormány által életbe léptetett intézkedéseket és az ezek nyomán kialakult helyzetet elemezze. Románia tavaly kötötte meg a több mint 20 milliárd euró összértékű hitelszerződést. Ebből 13,6 milliárdot az IMF biztosított.

Még 2009-ben senki nem tudta, mekkora lesz a válság hatása, így a költségvetési deficitet a GDP 3,6 százalékában állapították meg. Ezt a hiánycélt a felek tavaly ősszel 5,9, idén tavaszszal pedig 6,8 százalékra módosították. Az ötödik IMF-részlet lehívása júniusban éppen amiatt vált kérdésessé, mert a román deficit 9,1 százalékra látszott nőni, így a washingtoni pénzintézet drasztikus költségcsökkentést követelt. Bukarest kénytelen volt az állami alkalmazottak bérét 25 százalékkal csökkenteni, és – miután az alkotmánybíróság a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését az alkotmánynyal ellentétesnek ítélte – az áfát pedig 19-ről 24 százalékra emelni. Az IMF most azt szeretné elérni, hogy a kormány váltsa valóra vállalásait: csökkentse a luxusnyugdíjakat és a közalkalmazottak számát, dolgozza ki az állami alkalmazottak egységes bérezési rendszerét, jelentősen javítsa a adóbehajtást, és ésszerűsítse az önkormányzatok és az egészségügyi rendszer finanszírozását.