Vasszigorral büntetné a költségvetési hiányok túllépését az Európai Unió két vezető ereje, Németország és Franciaország. Pénzügyminisztereik közösen megfogalmazott javaslataikat a múlt héten már eljuttatták Herman van Rumpoy-höz, az Európai Tanács belga elnökéhez. Ebben az Európai Bizottság korábbi állásfoglalásában foglaltakon is túlmennének, ami a következetességet és a szankciókat illeti.

Amíg a költségvetésüket kordában tartani képtelen tagállamoktól a Bizottság megvonná a kohéziós alapokból folyósított támogatásokat, Wolfgang Schäuble és Christine Lagarde közös javaslata a renitens tagállamokat ideiglenesen megfosztaná szavazati joguktól és másfajta politikai retorziót is alkalmazna. A támogatások megvonásánál fontosnak tartották megjegyezni, hogy az uniós agrárkifizetések esetleges felfüggesztése semmiképp sem érintheti kedvezőtlenül a gazdálkodókat, a változás csupán az, hogy amit eddig Brüsszeltől kaptak, azt a tagországnak most saját költségvetéséből kell kifizetnie. Másik érv is van: ismerve a gazdák érdekérvényesítő képességeit, több tagállamban is robbanással fenyegető társadalmi feszültségeket keltene az agrártámogatások bármilyen megvonása.

A franciák és németek szerint nem szabad tovább halogatni a rendteremtést, azonnali és radikális változtatásokra van szükség ahhoz, hogy az euróövezetet megrengető görög válsághoz hasonló még véletlenül se alakulhasson ki. Ezt szolgálná az is, hogy az utólagos elszámoltatás helyett az előzetes tervezést, egyeztetést és jóváhagyást kötnék ki, meghagyva persze a tagállamok szuverén jogát költségvetésük belső kereteinek alakítására, ám kőkeményen számon kérve a közösség felé tett vállalásukat. A menet közbeni fokozott ellenőrzéssel pedig azt akarják elérni, hogy idejében tudjanak reagálni, ha kedvezőtlen folyamatok beindulását észlelik.

A nemzeti költségvetés éves megengedett hiányát továbbra is a GDP 3 százalékában maximálnák. Új elemként jelenik meg az államadósságra vonatkozó maastrichti kritérium tényleges betartatása, illetve a GDP 60 százalékában meghatározott limit túllépése esetén pénzügyi szankciók alkalmazása, túlzottdeficit-eljárás elindítása. Természetesen nem elvárás, hogy azonnal mindenki leszorítsa az államadósságát erre a szintre, de az unió által jóváhagyott, reális alapokon nyugvó vállalás végrehajtását kíméletlenül számon kérik. Mindez egyelőre csak egy javaslat, de mint arra az EUObserver rámutat, a két megfogalmazó ország eltökéltsége az egész unióra átragadhat. Az új intézkedésekről októberben dönt az EU-csúcs, addig is számos egyeztetésen csiszolják össze az álláspontokat.

Bővítenénk a mozgásteret

A magyar kormány a mozgásterét látja bővülni az uniós túlzottdeficit-eljárásokkal összefüggő uniós szabályozási tervekben. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Az Este című műsorban arról beszélt, hogy „a legutóbbi miniszterelnöki csúcstalálkozóján döntés született egy EU-n belüli gazdasági koordinációról, s ennek része lesz, hogy októberben megállapodunk: a 27 országnak mikorra kell levinnie arra a bizonyos elvárt három százalékra a költségvetési hiányát”. Megfigyelők ebből azt olvassák ki, hogy Orbán arra játszik, e tárgyalások során engedményeket tud kicsikarni. A magyar hiányt ugyanis jövőre három százalék alá kellene csökkenteni. A magyar kormány azonban megpróbál kihátrálni e kötelezettség alól, mondván, más európai uniós országokban a magyarnál jóval nagyobb deficitet is megenged az EU (hozzá kell tenni, azok nem állnak ilyen rég eljárás alatt). Az Orbán-kormány tehát e tárgyalásoktól reméli helyzete javulását. Más tagállamok példájából okulva akár kilátásba is helyezheti, hogy amennyiben nem érvényesülnek az érdekei, nem támogatja a javaslatot. Ezzel pedig blokkolhatja azt. (B. F. Z.)

Wolfgang Schäuble és Christine Lagarde a sajtótájékoztató után Párizsban