A Business Leaders Forum hálózat 1991-ben jött létre Károly walesi herceg kezdeményezésére. A magyarországi tagozat 1992 februárjában alakult. A ma már világméretű hálózattá növekedett fórum kettős célt tűzött maga elé. Egyrészt minél szélesebb körben kívánja elfogadtatni, hogy a vállalatok felelősséggel tartoznak a társadalomért: szerepük van az etikus üzleti magatartás terjesztésében, a környezet megóvásában, a fenntartható fejlődés biztosításában. Másrészt a fórum a tagok munkájára építve programokat dolgoz ki és hajt végre annak érdekében, hogy erősítse a részt vevők társadalmi elkötelezettségét.

A hazai szervezetnek ma már közel 100 elkötelezett tagja van. A Good Citizen program fontos eleme többek között a három éve indított Romaster akció, amelynek keretében vállalati mentorok támogatják a tehetséges roma fiatalok tanulását, és beilleszkedését a munkahelyi környezetbe. A HBLF akciói között szerepel a környezettudatos vállalatirányítás, a mozgássérültek patronálása. A hazai CSR fejlesztése érdekében négy éve megrendezik a Média a Társadalomért pályázatot, amellyel a jó példákat kívánják szélesebb körben terjeszteni.

A HBLF 2010-es kutatásának célja a legjobb vállalati gyakorlatok közzététele volt. Az etikus üzleti magatartás, a társadalmi felelősségvállalás jól nyomon követhető az átlátható vállalatirányítási stratégiák alapján. „A HBLF vizsgálatának fontos eleme volt, hogy átfogó képet kapjunk és olyan jó gyakorlatokat tárjunk fel, amelyeket nagy és kis vállalatok egyformán alkalmazhatnak” – mondta Richard Skene, a HBLF igazgatója és az Átláthatósági és Üzleti Etika munkacsoport vezetője.

A magyarországi szabályozás alapvetően harmonizál a nemzetközi és EU-s irányelvekkel, de nálunk alkalmazási anomáliák esetén tipikusnak tekinthető a pótlólagos (utó)szabályozás. Ennek következménye, hogy a szabálykövetők, a felelős és jó vállalati polgárként tevékenykedő cégek bizonyos iparágakban akár versenyhátrányba is kerülhetnek a piacokon.

A kutatásba a HBLF tagvállalatait, valamint további top 50 céget hívtak meg. A cégek 38 kérdéses önértékelési kérdőívet töltöttek ki. Az így nyert információkat vetette össze a team a vezető nemzetközi és hazai ajánlásokkal. Ennek alapján a résztvevők egyedi visszajelzést kaptak erősségeikről és fejlesztendő területeikről, konkrét ajánlásokkal.

Összefoglalva: a kutatás javuló kockázattudatosságot és kommunikációt tapasztalt a cégeknél, bár még sok a teendő, hogy mind több társaság működjön felelősen és jó vállalati polgárként.