Csúszik az egykulcsos szja?
–Bár szeretném egy lépésben, de úgy látom, az ország teherbíró képessége ezt nem engedi meg, így valószínűleg két-két és fél lépésben kell átállnuk erre a rendszerre – fejtette ki véleményét az egykulcsos szja-rendszerről Orbán Viktor miniszterelnök az ATV műsorában pénteken. A riport során egyebek közt arról kérdezték a kormányfőt, hogy az egykulcsos szja hány százalékot hoz (az alkalmazott számára), főleg ha kombinálják a családi adózással. Erre azt válaszolta Orbán, hogy attól függ, az egykulcsos rendszerre hány év alatt állunk át. – Úgy kell átállnunk, hogy közben ne legyenek vesztesek, senki ne járjon rosszul – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint van már elképzelésük arról, hogyan lehet az egykulcsos adót a családi adózással összeegyeztetni.
Az elhangzottak alapján arra is lehetne gondolni, hogy Orbán a családi adózás beillesztését látja több lépésben megvalósíthatónak, ám a beszélgetés folytatása inkább arra enged következtetni, hogy az egykulcsos rendszer jövő januári bevezetését gondolná újra a kormány. Ez ugyan politikailag nehezen felvállalható döntés lenne, de az elmúlt napok történései alapján van létjogosultsága. Azután, hogy Orbánék öszszerúgták a port a nemzetközi hitelnyújtókkal, elég egyértelmű piaci jelzések érkeztek, amelyek arra figyelmeztetik a kormányt, hogy ne térjen le a hiánycsökkentési pályáról. Jövőre három százalék alá kell(ene) mérsékelni a deficitet az idei 3,8 százalék után, ám Orbán a múlt héten több alkalommal is hangoztatta, hogy míg az idei tervet a vállalásaink miatt tartjuk, jövőre „a többi EU-tagországhoz hasonló elbánást kérünk”. E logika szerint, mivel a legtöbb tagországban az unióban küszöbértéknek számító három százaléknál jóval nagyobb defi citekkel számolnak 2011-ben, méltányos volna, ha Magyarország is hasonló elbánásban részesülne, azaz kapjon haladékot a deficit 3 százalék alá csökkentésére.
Erre azt mondják az unióban, hogy Magyarország már így is épp elég haladékot kapott, a csatlakozásunk óta egyvégtében túlzott deficiteljárás folyik ellenünk, mert az előző, szabad demokrata–szocialista kormányok rendre megsértették a hiányra vonatkozó kritériumokat. Mivel az álláspontok nem közeledtek egymáshoz a múlt héten, több hitelminősítő is jelezte, kiemelt figyelmet szentel a magyar gazdaságnak. Ez soha nem jelent jót, általában az adott ország kötvényeinek kockázatosságára utal egy ilyen figyelmeztetés.
A magyar kormányra tehát egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy csökkentse a hiányát. Vélhetően olyan intézkedésekre is rákényszerül, amelyek nem hoznak népszerűséget számára, például a korábbi ígéretekből is vissza kell vennie. Ennek egyik jele az szja-ra vonatkozó kormányfői nyilatkozat. A Fidesz választási ígéretei közé tartozott a nagyarányú adócsökkentés, közte a személyijövedelem-adózás mérséklése. Ez is része volt a 29 pontos akciótervnek, de a 16 százalékos adóról – szemben a többi adóígérettel – az első féléves parlamenti ülésszakban nem született jogszabály, de még előterjesztés sem. Igaz, ezt nem is idén, hanem jövő januártól akarná bevezetni a kormány.
Nem kizárható azonban, hogy ez a tervük – legalábbis 2011-ben – nem fog megvalósulni. A költségvetésből 200–300 milliárd forint hiányzik, hogy teljesíthető legyen 2011-ben a 3 százalék alatti deficit. Azért ekkora összeg, mert nagyon bizonytalan, hogy a pénzügyi szektorból maradéktalanul befolyik-e a tervezett 200 milliárd forint – amint erre a kockázatra elemzésében a Költségvetési Tanács is rámutatott. A kormányzati nyilatkozatokkal rontott pénzügyi hangulatban pedig a magyar adósságpapírok felára is emelkedik, újabb kiadásokat generálva.
Valahol tehát meg kell találni a hiánymérséklés forrásait. Az szja egykulcsossá tételének elhalasztása kézenfekvőnek tűnik, hiszen még törvény sem született róla. Amenynyiben mégis bevezetik, akkor pedig az ezzel járó intézkedések (mint a szuperbruttó eltörlésének) elhalasztása, illetve más elemek (mint az adójóváírás) azonnali megszűntetése hozhat bevételt, ahogy azt jeleztük múlt hétfői cikkünkben. Visszatérve az Orbán-nyilatkozatra, a miniszterelnök azt hangsúlyozta az ATV-n: úgy kell átalakítani a rendszert, hogy közben ne legyenek vesztesek (ettől tette függővé, hogy hány év alatt tudunk átállni). Vagyis se az adózók, se a munkaadók, se a költségvetés ne veszítsen. Ez csak úgy lehetséges, hogy az alacsony adóterhek munkahelyeket teremtenek, és így emelkedik a büdzsé adóbevétele, mert több lesz a befizető. S közben a cégek jövedelme is emelkedik, amiből a nagyobb béreket ki tudják fizetni. Ezt e jelek szerint egy lépésben nem látja kivitelezhetőnek a miniszterelnök.
Puhul az IMF Romániával szemben
A Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa jóváhagyta 900 millió euró kiutalását Romániának: ez a tavaly májusban megítélt, kétéves, 13 milliárd eurós készenléti hitelkeret ötödik részlete. Ahhoz is hozzájárultak, hogy Románia ismét puhítsa a deficitcélját. Eredetileg 3,6 százalékos államháztartási hiányról állapodtak meg, de ezt már tavaly októberben 5,9 százalékra kellett emelni. Ezt enyhítették most tovább 6,8 százalékra. Az első negyedév után kiderült, hogy a módosított hiánycél is teljesíthetetlen, sőt, az IMF elemzése szerint 9,1 százalék lett volna a hiány, a román kormány sürgős kiegészítő intézkedései nélkül.
Érdekesség, hogy tavaly októberben a tavalyi hiánycélt is felemelték 7,3 százalékra, az eredeti 4,6 százalékról. A hiány végül 8,3 százalékos lett. Az IMF elismeri a román kormány egyensúlyi törekvéseit a kiadáscsökkentés és az adóemelés között oly módon, hogy tompítja a szociális hatásokat, miközben határozottan bánik a közületi bérek és fizetések hatalmas számlájával.
Sürgették azonban a nyugdíjreform és a közszférabeli bérpolitika reformjának befejezését, a közalkalmazotti munkahelyek számának tervezett csökkentését, az egészségügy és az önkormányzatok finanszírozásának módosítását és az adószedés erősítését.
Mi lesz minimálbéresekkel?
A kormányfő szerint a minimálbéresek nem járnának rosszabbul, bár ők jelenleg egyáltalán nem fizetnek szja-t, az új rendszerben pedig 16 százalékkal adóztatnák ezeket a munkavállalókat. Orbán elmondta, jelenleg 1,3 millióan nem fizetnek adót, ám közülük egymillióan önfoglalkoztatók. – Nekik más lehetőséget kell felkínálni, nem az adórendszerben kompenzációt – mondta. Tovább mérsékelhető szerinte a veszteség a gyerekek utáni állami támogatással, illetve úgy látja, a munkaadókkal is el lehet fogadtatni az szja-változással együtt járó béremelést, mert a cégeknek a magasabb nyereség a fontos, s abból ki lehet gazdálkodni a nagyobb béreket is.
