Az IMF nélkül a finanszírozás költségeinek jelentős emelkedésével, az árfolyamok meglódulásának esélyével, és ennek következtében a bedőlő devizahitelek tízezreinek kockázatával kell számolni – vélik a Saxo Bank elemzői annak kapcsán, hogy tegnap több minősítő is rontotta Magyarország és a hazai bankok befektetői kilátását, ami gyakorlatilag a leminősítés lehetőségét vetíti elő. A piacok mérsékelt izgalommal, de negatívan reagáltak a két vezető hitelminősítő döntésére. A Moody’s nyitotta a sort, amely rontotta Magyarország közepes befektetői államadós-besorolási, valamint a banki devizabetéti besorolás kilátását, arra alapozva, hogy az IMF és az EU küldöttségeivel folytatott tárgyalások kudarca miatt megnőtt a magyar költségvetést és a gazdaságot övező bizonytalanság. Az euróárfolyam erre azonnal egyforintos gyengüléssel reagált. A Moody’s hét hazai bank esetében is rontott, ami azt jelenti, hogy az OTP, az OTP Jelzálogbank, az MFB, az FHB, az Erste, a K & H és az MKB nehezebben, rosszabb feltételekkel tud majd forrásokhoz jutni, azaz drágábban fog hitelezni.

A délelőtti forintgyengüléshez nem volt köze a kormánynak, az a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet üzleti – meglepetésre javuló – hangulatindexének publikálását követő euróerősödésre vezethető vissza. Ez a magyar export számára kivételesen jó hír. A harmadik egyforintos gyengülést a világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poors’s bejelentése váltotta ki, mellyel a korábbi stabilról negatívra rontotta Magyarországra érvényes államadósi besorolásainak kilátását. Szerintük az IMF és az EU 20 milliárd eurós finanszírozási csomagja erőteljes gazdaságpolitikai rögzítőelemként, védőhálóként szolgált, és ez most úgy tűnik, megszűnik.

Timothy Ash nevét megtanulhatja a kormány. A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni elemzője hétfőn elsőként figyelmeztetett, hogy a nemzetközi hitelminősítőket hidegen hagyják az önkormányzati választások, nem lesznek addig türelemmel, ha az államadósság újraértékeléséről van szó. A következmények súlyosak lesznek – hívta fel figyelmet az elemző, aki szerint a magyar államadósság hozama emelkedni fog, még drágábbá téve a hiteleket a kormány számára. A negatív körülmények eredőjeként a deficitfi nanszírozás már nagyon nehézzé válhat, és előfordulhat, hogy Magyarország nem tudja majd teljes mértékben megújítani a lejáró tartozásait – foglalta össze a piacon kialakult általános véleményt Timothy Ash.

– Külföldön és belföldön egyaránt úgy látják, hogy taktikai csata, erőfitogtatás zajlik, amelynek végeredménye borítékolható: az IMF delegációja legkésőbb októberben visszatér, és áttekinti a kormánnyal a hitelszerződés jövő évre szóló kiterjesztésének lehetőségét. A valutaalapnál szakértők dolgoznak, nem politikusok, így őket egyedül az érdekli, hogy a magyar kormány az előírásoknak megfelelően használja-e fel a hitelt, és vissza tudja-e fizetni. Azt pedig dőreség várni, hogy az EU az IMF ellenében a pártunkra áll majd, ahogy azt Budapesten elképzelik – mondta lapunknak egy neve mellőzését kérő elemző, megemlítve, hogy hiúsági kérdésekkel amúgy sem foglalkoznak a valutaalapnál.

Neil Shearing, a londoni Capital Economics vezető felzárkózó piaci közgazdásza úgy vélte, Magyarország az év végén, legkésőbb 2011 elején rákényszerül arra, hogy ismét felvegye a kapcsolatot a valutaalappal. Shearing szerint azonban a jövőbeni támogatáshoz kapcsolt feltételrendszer várhatóan jóval keményebb lesz az eddigieknél. Ez persze kedvező is lehet, ha az „ösztönösen populistának tűnő” magyar kormányt rászorítja az égetően szükséges reformok végrehajtására – fogalmazott a szakember.