A magyar bankok jól bírják a stresszt
Az Európai Bankfelügyeleti Bizottság, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank pénteken este közös nyilatkozatban nyugtázta: az európai bankrendszer szilárd, ellenálló. Azt követően jutottak erre a megállapításra, hogy a vizsgálatra felkért felügyeleti testület Londonban közzétette az úgynevezett stresszteszt eredményeit. Kiderült: a 91 vizsgált bankcsoportból mindössze hét nem érné el a teszt során alkalmazott küszöbértéket, amely magasabb a szokásosnál és szigorúbb az amerikai stresszteszt során alkalmazott eljárásnál. Öt spanyol takarékbank, a német Hypo ingatlanbank és az állami ellenőrzés alatt álló görög ATE bank akadt fenn ezen a szűrőn. Tőkemegfelelési mutatójuk akkor süllyedne a teszt szintje alá, ha az euró pai gazdaságok újabb recessziót élnének át, és a súlyos államadósság-krízissel is szembe kellene nézniük. Ebben az esetben az eszközök értékvesztését 566 milliárd euróra becsüli az elemzés.
Az elsődleges, vagyis legkönnyebben mozgosítható tőkeelemeknek amérlegfőösszeghez viszonyított arányát vették fi gyelembe, s ennek mértékét hat százalékban határozták meg a teszt kedvéért, szemben a normál esetben minimálisan elvért négy százalékkal. A legrosszabb forgatókönyv megvalósulásakor hét banknál esne ez a mutató hat százalék alá a 2010–11-es időszakban, miközben az átlag 10,3 százalékról 9,2 százalékra mérséklődne. A vizsgált 91 bank egyébként az európai bankpiac 65 százalékát képviseli.
A bankcsoportonkénti adatok valóban jó állapotúnak tüntetik fel még súlyosabb válság esetén is ezeket a bankokat. A 91-es körbe bekerült OTP Bank mutatója például 13,8-ról 16,8-ra emelkedne, az FHB pedig 8,6-ról 10,3 százalékra növelné ezt az arányt. A Magyarországon működő külföldi tulajdonú pénzintézetek anyabankjai mind magasan átvitték a lécet, a legkedvezőtlenebb forgatókönyv megvalósulása sem hozná őket zavarba, tőkemegfelelési mutatójuk alig változna, vagy csak kismértékben csökkenne.
Minthogy a teszt csak az államadósság-válság eszkalálódását vette számításba, de nem tartalmazta az államcsőd eshetőségét, így a számviteli szabályok kedvezőbb alkalmazására nyílt lehetőség. A piac csak hétfőn mond ítéleletet, hitelesnek találta-e a vizsgálatot, de az első reakciók nem voltak túl kedvezőek. Az Egyesült Államokban már korábban közzétették a részletes eredményeket, amivel sikerült a bankrendszer iránti bizalmat növelni. Ez is volt a cél. Akárcsak Európában, ahol tavaly már végeztek ilyen vizsgálatot, de csupán az összesített adatokat hozták nyilvánosságra. Ezt sokan bírálták, azok az ázsiai országok is, amelyek fontolgatták, vegyenek-e államkötvényeket az államadósság-válsággal terhelt országokban, például Spanyolországban vagy Írországban. A G20-ak pénzügyminisztereinek dél-koreai találkozóján ezek az államok – köztük persze Kína – erőteljesen szorgalmazták a teljes adatsor közzétételét, s állampapír-vásárlásaikat ettől tették függővé. Ezt követően döntöttek csak úgy az európai és a nemzeti hatóságok, hogy a szerintük minden kockázatra kiterjedő teszteredményeket bemutatják a befektetőknek. A hét könnyűnek talált bank tőkehelyzetének javítására megkezdődtek az egyeztetések, mint ahogy a teszt előtt spanyol, szlovén és görög bankok tőkeemelési döntéseket jelentettek be. Az értékelések egyébként megtekinthetők a CEBS, a PSZÁF és az érintett bankok honlapjain is.
Az Európai Bizottság egyébként pénteken hagyta jóvá a spanyol és a portugál állami banktámogatási rendszerek meghosszabbítását az év vé géig. Számos más tagállam, köztük Magyarország esetében már júniusban jelezte az uniós végrehajtó testület, hogy az állami ganaciákra és feltőkésítésekre alkalmazott módszerek érvényben maradhatnak december 31-ig.
A nemzeti felügyeleti szervek két hét múlva határozhatják el, publikálják-e a leánybankok eredményeit. Az uniós pénzügyminiszterek júliusi brüsszeli találkozójukon abban maradtak, hogy ez nem része már a stressztesztnek. A magyar gazdaság piaci tesztelése viszont csak most kezdődik.
