Elmaradt a vita Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) tegnapi ülésén, annak ellenére, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta: a GSZT a hosszú távú stratégiák megvitatására alkalmas fórum, ahol az ország jövőjéről, fejlesztésének irányairól lehet vitatkozni. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tartott ugyan egy rövid beszédet a következő évek gazdaságpolitikai terveiről, de arra még csak reflektálni sem tudtak az asztalnál ülő meghívottak.

Matolcsy szerint aGSZT-hez hasonló „okos gyülekezésre” a korábbiaknál nagyobb szükség van, hiszen egy „nem mindenben sikeres húsz éves korszakot zárunk le” és egy „sikeres húsz éves korszakot alapozunk meg”. Melynek végére a miniszter elképzelései szerint Magyarország meghaladhatja az uniós átlag fejlettségi szintjét. – Az átvétel pillanatában látható volt, hogy kormányzati beavatkozás nélkül nem tartható az IMF felé vállalt hiánycél – indokolta a miniszter a 29 pontos akciótervet. Hangsúlyozta: az év második felében úgy kell a konszolidációs politikát megvalósítani, hogy közben az ország ráléphessen a „növekedés ösvényére”. Szavai szerint 2011-től vállalni kell a strukturális reformokat is, beleértve az egészségügyet, az oktatási és a nyugdíjrendszert.

– Ezt nem odázhatja el a következő években a kormányzat –reagált Mellár Tamás Matolcsy szavaira. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója veszélyeket lát a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadóban is, mert az a kisjövedelműeknek veszteségeket jelent. Ennek az egyenlőtlen hatásnak a kiegyensúlyozására javasolná a kormánynak a vagyonadó bevezetését. Öt nagy „reformkört” nevezett meg: folytatni kell a politika reformját a közigazgatás átalakításával, ahogy a gazdasági reformot is, a bürokrácia leépítésével, az adószint csökkentésével és a gazdaság fejlesztésével. Változás szükséges a foglalkoztatásban is, egymillió új adózóra van szükség, ez az alapja a növekedésnek. A húsz éves új korszak elképzelhetetlen népesedési fordulat nélkül, a reformok tehát megfordítanák a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat.

A bankadóról kifejtette, hogy az kulcseleme a pénzügyi konszolidációnak. – Voltak javaslatok a megszorításokra is, de ezekkel nem borzolnám a kedélyeket – fejtette ki Matolcsy, hozzátéve, Magyarország megindult a pénzügyi függetlenedés felé. Feltételezve, hogy a pénzügyi függetlenedés akkor érhető el, ha az ország által megtermelt javak fedezik a kiadásokat, vagyis a hiány nem lehet nullánál magasabb, ezt inkább célként lehet felfogni.

A GSZT Palócz Évát, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatóját kérte fel, hogy véleményezze a 29 pontot, ezen belül is a bankadót. Palócz a hiánycélról annyit mondott, hogy a gazdasági növekedésnek jót tett volna, ha az IMF nem ragaszkodik mereven a 3,8 százalékos hiánycélcélhoz, hanem belemegy a 4,5 százalékba. A kutató szerint ennyi mozgástér kellett volna ahhoz, hogy a növekedés beindulhasson. Javaslata szerint az ötvenmilliárdos költségvetési kiesést okozó társasági nyereségadó csökkentését kellene elhalasztani, ezzel az összeggel pedig csökkenteni lehetne a bankokra kirótt kétszázmilliárdos sarcot, mert a társasági adó csökkentésének hatása csak középtávon érzékelteti hatását a gazdaságban. A bankadót pedig illene csökkenteni, már csak azért is, mert a válság hatására ez a szektor is tíz százalékkal csökkentette költségeit.

Békesi László volt pénzügyminiszter a Klubrádióban eszementnek nevezte az ország pénzügyi függetlenedésről szóló állítást. – A függetlenedés ugyanis azt jelenti, hogy megszakítjuk hitelkapcsolatainkat az IMF-el, és csak saját forrásainkból gazdálkodunk. Ha így lesz, akkor Magyarországon nem 11, hanem 30 százalékos lesz a munkanélküliség – magyarázta a közgazdász, hozzátéve, Magyarországon szinte minden vállalat függ a hitelektől.

A Gazdaságfi és Szociális Tanács 2005 óta működik olyan fórumként, ahol a hosszú távú nemzetgazdasági stratégiákat vitatják meg, a a kormányzati döntéseket véleményezik. Célja, hogy a kormányokon átívelő, gazdaság és társadalom fejlődését érintő kérdéseket civilszervezetek, munkavállalók, munkaadók képviselői, illetve tudományos életből érkező szakemberek megvitathassák.