Emlékei szerint ez például a Kósa Lajos-féle nyilatkozat, avagy az IMF-delegáció hirtelen távozása utáni munkanapon egyértelműen kitapintható volt, de a megtakarításaikat féltők már 2009-ben, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének utolsó hónapjaiban tűntek fel először nagyobb számban. (Akkor szállt el az euró forintárfolyama 330-ig; ugyanakkor 2009-ben, a válság miatt visszaeső turizmus folytán, 2008-hoz képest 30 százalékos visszaesést hozott a váltói piacon.) A valutaforgalom tavaly óta mintegy 20 százalékkal nőtt, aminek mintegy felét az elnök kifejezetten „spekulációs” okokra vezeti vissza. Ezalatt nem feltétlenül profi üzletembereket kell érteni: úgy véli, szinte mindenki, akinek van némi megtakarítása, vagy akár külföldi nyaralást tervez, meggondolja, milyen pillanatban érdemes forintját más pénznemre átváltani. Ilyen kilengések esetén különösen aktívak a frankhitelesek, mivel így némileg csökkenthetik terheiket.

A piaci idegességből származó forgalomnövekedés elméletileg jó a pénzváltóknak, de ez – mint hangsúlyozta – nem feltétlenül jár nyereségük növekedésével. A cégek ugyanis maguk is spekulálnak, és ha rosszul döntenek, veszíthetnek. Így sem pontos forgalom-, sem nyereségadatokkal nem tudott szolgálni.

Kósa Zoltán elmondta: 2005 óta legalábbis nem csökkent a pénzváltó irodák száma. (2002 után viszont, amikor a pénzváltók már csak a banki ügynökökként működhettek, az ilyen vállalkozások száma 700-ról 200-ra esett. Azóta ez a szint lényegesen nem változott.) Habár az Exclusive-irodák száma néhány év alatt 150-ről 300-ra nőtt, szerinte a piac egésze nem feltétlenül mutat növekedést. Leginkább átrendeződés tapasztalható: a gyengébbek ugyanis eközben kivonulhattak. Az egyesület tagjait kitevő tíz legnagyobb pénzváltó vállalkozás az elmúlt években 10-20 százalékkal növelte irodái számát. Az elnök szerint nem ez mutat kapcsolatot a forint egyre hevesebb árfolyamváltozásaival: inkább szintén a piaci átrendeződés, illetve az ügyfelek tudatos döntései állhatnak a háttérben.

Ismét feltűntek a trükkös utcai váltók

Az elmúlt napok árfolyammozgásai folytán egyes helyeken ismét feltűntek a felügyeleti engedély nélküli, illegálisan működő, úgynevezett „utcai” vagy „trükkös” pénzváltók. Ezek „ügyfelei” könnyen bűncselekmény áldozataivá válhatnak. Például úgy, hogy hamis, nem a megállapodás szerinti mennyiségű pénzt kapnak, bizonylat nélkül. Ilyen esetben a jogorvoslat is szinte lehetetlen. Kiemelt turistaközpontoknál legális pénzváltók esetében is lehetnek problémák, például olvashatatlanul tüntetik fel, hogy mennyi pénzt kell váltani a kedvezményes árfolyamhoz.

A megszokottnál most sokkal többen térnek be