Ez a passzus – amit csak lex Járaiként emlegetnek, mivel az első Fidesz-kormány pénzügyminiszterének érdekkörébe tartozó biztosítót mentesítette volna néhány más társasággal egyetemben az adó alól – eredetileg Rogán Antal gazdasági bizottsági elnök javaslatára került be a csomagba, majd a számvevőszéki bizottság is benyújtotta azt, miután a képviselő visszavonta indítványát.

A módosítás indoklása szerint azért tértek vissza az eredeti tartalomhoz, mert a törvényjavaslat normatív jelleggel ír elő fizetési kötelezettséget, ezért indokolatlan a kivétel alkalmazása. Nem csak ezen a ponton változott a törvényjavaslat: a hitelintézetek adója progresszív lesz, 50 milliárd forint adóalapig az adó mértéke 0,15 százalék lesz, e fölött pedig 0,5. Ezzel „helyzetbe hozzák” a kisebb takarékszövetkezeteket így a speciálisan rájuk szabott kedvezményt kivették a szavazásra váró javaslatból.

Növelnék a biztosítók és a pénzügyi vállalkozások adóját is: előbbit 5,8-ról 6,2 százalékra, utóbbit 6-ról 6,5 százalékra. A pénzügyi közvetítők kikerültek a törvény hatálya alól, tehát nemcsak a Magyar Posta, hanem az összes érintett vállalkozás megússza az adófizetést.

A Népszabadság kormányzati forrásból úgy értesült: Orbán Viktor miniszterelnöknek tegnapelőtt Berlinben még „határozottan az volt a véleménye, hogy a lex Járainak maradnia kell”, de különösen nagy nemzetközi nyomás nehezedett a magyar kormányra a zárószavazás előtt. A Parlament folyosóján Matolcsy György szűk körben utalt is erre. A kormány számára nyilvánvalóvá vált, hogy valószínűsíthető: az uniós rostán elbukna a jogszabály, mert nem teremt versenysemleges helyzetet a biztosítótársaságok között.

Orbán Viktor 29 pontjából a gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításaként tegnap a bankadó mellett döntöttek a társasági adó tíz százalékra csökkentéséről az ötszázmillió forintot meg nem haladó árbevételű cégek esetében, de napirendre került az otthoni pálinkafőzés könnyítése és a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetése is.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter