A kelet-közép-európai felzárkózó gazdaságokat töviről hegyire ismerő szakember sajnálatosnak tartja, hogy megszakadtak az egyeztetések, de, mint fogalmazott: hasonló esetek korábban más országokban, például Ukrajnában, többször is előfordultak. Berglöf számára a legfontosabb, hogy a magyar kormány elkötelezte magát az idei 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitcél betartása mellett, bár szerencsésebb lett volna, ha kevésbé vitatható eszközt választott volna a célszám elérésére, mint az erősen kritizált bankadót. Berglöf nem állítja, hogy más országok nem gondolkoznak a bankok megsarcolásán, de nem keresnek rövid távú megoldást egy hosszú távú problémára.

A magyarországi bankadó ráadásul sokkal súlyosabb, büntetőbb mértékű, mint a másutt asztalon lévő változatok. Helytelen volt az egész ügy lebonyolítása is. Több időt kellett volna hagyni a konzultációra, tárgyalni kellett volna a bankokkal, nem lett volna szabad ultimátumot adni nekik. Az EBRD vezető közgazdásza arra a szempontra is felhívta a figyelmet: azok az osztrák, német és más anyabankok, melyek Magyarországon és a szomszédos országokban jelen vannak, a bankadó folytán meggyengült nyereségességük miatt visszavonhatják magyarországi befektetéseiket.

Mind a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió delegációjának hazatérése, mind Orbán Viktor kormányfő és más vezetőpolitikusok ezzelkapcsolatos nyilatkozatai csak fokozzák a gazdasági helyzet sérülékenységét, kiszámíthatatlanságát, és bizonytalanságot teremtenek az egyéni háztartásokban.

Ezek a lépések nem segítik a befektetői bizalom visszatérését. Orbán Viktor és a kormány a tárgyalások kudarcának politikai és sajtóvisszhangja, illetve a valuta- és tőkepiaci összeomlás nyomán hamar rá fog jönni, hogy csak nagyon kevés hely van a manőverezésre. Érdemes lenne folytatni a Bajnaikormány idején sikeresen megkezdett költségcsökkentő-bevételnövelő intézkedéseket. – Látni kell, hogy bár elvileg egy kormánynak szuverén joga eldönteni, milyen úton jut el a célszámokhoz, jobb nem megbolygatni a piacokat – fogalmazott. Az indokolatlanul magas bankadónál jobban szolgálná a stabilitás érdekeit, ha például a még állami tulajdonban lévő vállalatoknál nagyobb átláthatóság valósulna meg. Van még tennivaló a privatizáció területén, például a MÁV-csoport egyes részlegeinél. Az államvasút óriási terhet ró a kincstárra. A svéd közgazdász szerint a GDP jelentős részét kitevő állami támogatást sokkal hasznosabb célokra is lehetne fordítani.