Megtisztítják a Hypót
A németHypoReal Estate fennakadt a nagy bankok most zajló stressztesztjén – írja bennfentesekre hivatkozva a Bloomberg hírügynökség. A kereskedelmi ingatlanfejlesztések és közcélú beruházások finanszírozására specializálódott hitelintézetet a pénzügyi válság idején megmentette az összeomlástól a német kormány, de az akkor ért sokkot még nem tudta kiheverni. Az államosított bank számára Berlin 103,5 milliárd euró értékben adott hitelt, és vállalt garanciát több vezető pénzintézettel közösen.
A Hypo 2008 októberében azután került csődközeli helyzetbe, hogy ír leánycégét, a Depfa Bankot maga alá temette az amerikai Lehman Brothers összerogyását követően kirobbant hitelválság. Soffin nevű bankmentő alapja révén a kormány ezután lépett, s a kisrészvényesek kiszorításával 2009-ben százszázalékos tulajdonossá vált a Hypóban.
A hitelintézet gyakorlatilag minden olyan adósságpapírból betárazott, amelynek visszafizetése újabban különösen kockázatossá vált. E téren Európa-bajnoknak tekinthető, senki másnak nincs ugyanis 72,1 milliárd euró értékben olasz, görög és spanyol adósságpapír a trezorjában. A bank sorsáért azonban mégsem aggódnak a szakemberek. A Soffinalap ugyanis márciusban csaknem 8 milliárd eurót pumpált a Hypóba, amelynek még kétmilliárdra szükséges lesz a biztonságos működéshez, és ahhoz, hogy 2012-re ismét nyereségessé váljon. Ha már 103,5 milliárdjába kerül Németországnak a Hypo életben tartása, akkor ez a kért összeg már aprópénznek mondható.
Pozitív fejlemény, hogy a Hypo engedélyt kapott egy „rossz bank” alapítására, amelybe besöpörheti a 210 milliárd euró értéken nyilvántartott, nem stratégiai fontosságú eszközeit és magas kockázatú kintlevőségeit. Ez a 2009 végi mérlegfőösszegének csaknem a fele.
A 91 legnagyobb európai bank körében folytatott tesztek eredményét pénteken, tőzsdezárás után, este hatkor hozza nyilvánosságra az Európai Bankfelügyeleti Bizottság (CEBS). Elsősorban azt vizsgálják, hogy a bankok milyen erősek, mennyire tudnak ellenállni külső hatásoknak. A bank megfelelő tőkeellátottsága a biztonságos működés szempontjából alapkövetelmény. Ezt a Tier 1-gyel, azaz a tőkemegfelelési mutatóval jellemzik, ami a szavatoló tőke és a korrigált mérlegfőöszszeg hányadosa, s amely a Bázel II. Egyezmény szerint elvileg nem lehet kisebb 8 százaléknál. Március végén a Hypo mutatója 7,7 százalék volt. Az előzetes hírek szerint egyébként a 14 vizsgált német hitelintézet közül egyedül a közfinanszírozásban tevékenykedő Hypo betegeskedik, igaz, egyik-másik Landesbanknál sem optimális még a helyzet. A teszten ők viszont átmennek –állítják banki szakértők.
Politikusok is dicsérték a bankszektor egészségügyi állapotát, pozitív üzenetet küldve a pénz- és tőkepiacoknak. Angela Merkel német kancellár és Christine Lagarde francia gazdasági miniszter is biztos abban, hogy országuk vezető bankai jól teljesítenek az erőfelmérőn.
A bankoknak többek között közölniük kell, hogy mekkora az állampapír-állományuk, s ezeket piaci értékükön kell nyilvántartaniuk a könyvelésükben. Meg kell mondják azt is, hogy mekkora tőkeemelésre lenne szükségük egy olyan esetben, ha a birtokukban lévő állampapírok egy feltételezett államcsőd esetén a nyakukon maradnak. A kényszerű veszteségek számszerűsítésére is kíváncsiak az uniónál.
A Bloomberg hírforrásai szerint az államadósságot megtestesítő papírok bankrendszerre ható kockázatainak feltérképezése a stressztesztek legfontosabb célja. Konkrét államcsődveszély egyelőre nem áll fenn, inkább az az aggodalom fogalmazódik meg Brüszszelben, hogy a lejáró adósságok megújítását csak drágábban, magasabb hozamígéretekkel tudják elérni az egyes országok, és ez a magánszektor hitelezésére is negatívan hat, rosszabb kondíciók mellett tudnak majd a vállalatok hitelekhez jutni, ami akár egy csődhullámhoz, azon keresztül pedig növekedési problémákhoz vezethet. Ezen sötét forgatókönyv megvalósulására szerencsére nem utalnak jelek, sőt, a hét elején lezajlott görög és spanyol kötvényaukciókon kiemelkedő kereslet mellett alacsonyabb hozamok alakultak ki.
