Az oroszokkal kell egyeztetni a Malévról
– A Malév helyzetének részletes elemzése után kijelenthető, hogy jogosak voltak az ellenzéki kritikák már a privatizáció idején is, mivel az orosz tulajdonos minden egyes tranzakciót hitelből finanszírozott –sommázta a társaság helyzetéről készült húszoldalas jelentés egyik megállapítását Márton Attila, a légi közlekedésért felelős miniszteri biztos. A vizsgálat fényt derített a privatizációs szerződés egyik legsúlyosabb hiányosságára is: noha a Malév már az eladásakor is tőkehiányos volt, lehetőséget adott arra, hogy ne tőkejuttatásként, hanem hitelként kapjon pénzt tulajdonosától, s ez vezetett a kritikus helyzetéhez.
Márton Attila lapunknak elmondta: 112,8 millió eurót fordított az orosz fél a Malévra hitelként, gyakorlatilag ezt a pénzt szeretné viszontlátni, noha ebből 32 millió eurót vitat a magyar kormány, ez szerepel is abban a szerződésben, amit a viszszaállamosításkor kötöttek. A helyzetelemzés során fény derült egy eddig nem ismert, de a Malévot terhelő garanciára. Borisz Abramovics volt tulajdonos egy 102 millió eurós hitelkeretszerződést kötött a Vnyesekonombankkal (VEB), ám azt garantáltatta a Malévval, de erről a papírok szerint a cég igazgatósága nem tudott.
A cég helyzetének rendezése érdekében tárgyalni kell az orosz partnerekkel, vélhetően a magyar–orosz kormányközi bizottság ülésén. Ma a fő probléma, hogy a 95 százalékban tulajdonos állam mozgástere korlátozott, hiszen az érvényes szerződések olyan jogokat biztosítanak a hitelező VEB-nek, melyek nincsenek arányban a bank tulajdonrészével. Noha a Malévnak számos más nagy hitelezője van, főleg a legnagyobb szállítói és a Budapest Airport Zrt., kulcspozícióban az oroszok vannak, mert, mint a biztos említette, lényegében minden hitelezővel megállapodtak már az adósságok kezeléséről. Értesüléseink szerint a vegyes bizottság ülése – melyen a magyar küldöttséget Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezeti – legkorábban őszre várható, addig egy korábbi kormányhatározat értelmében biztosított a cég finanszírozása. A további finanszírozási igényekről a miniszteri biztos nem beszélt, mondván, arra csak a cég további átalakítása után nyílik mód, elvégre az uniós szabályoknak is meg kell felelni.
– Óvatosan kell finanszírozni a céget, mert a Malév konkurensei máris uniós vizsgálatot kezdeményeztek. Sajnálatos módon köztük van olyan cég is, amely részben magyar tulajdonú – fogalmazott.
Az anyagot továbbították Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztosnak. Vizsgálandó, hogy a szerződés nem írta elő a vevőnek a tőkejuttatást, de magyarázatra szorul az is, miért csak 32 millió eurós bankgaranciát kellett biztosítania a vevőnek, holott az 90 millió euró hitelt vállalt át a magánosításkor. Azt is tisztázni kell, miért csak 2009 tavaszán kezdeményezték ennek lehívását, holott az Air-Bridge 2008 májusa óta nem teljesítette kötelezettségeit. Az is érdekes, Veres János pénzügyminiszter miért utasította az MNV-t, hogy függesszék fel a garancia lehívását.
A miniszteri biztos és stábja azon dolgozik, hogy a cégnél ismét legyen kollektív szerződés, mert az a hó végén lejár, s amennyiben nem lesz új, az további anyagi terheket ró a Malévra, ha a dolgozókat a munka törvénykönyve alapján kell fi zetni. A szakszervezetek szerint a kollektív szerződés nélkül a nyári menetrend sem tartható egykönnyen. Úgy tudjuk, egyelőre számítanak a jelenlegi vezérigazgató, Martin Gauss szakértelmére, ám az eddiginél szorosabb felügyelet mellett.
