– Állítólag hangos szótól sem volt mentes a tárgyalás a kormánnyal. Valóban emelt hangon folyt a diskurzus a tárgyalás bizonyos szakaszaiban?

– Nem, kulturált légkörben folytak a megbeszélések, ahogy az civilizált emberek között szokás.

– Ön melyik megállapítással ért egyet: megszakadtak a tárgyalások, vagy lezárultak, csak éppen eredménytelenül?

– Igazából egyikkel sem. A helyzet pontos értelmezése: a felülvizsgálat lezárása egy későbbi időpontra halasztódott.

– Mit gondol, a következő hetekben milyen piaci hangulatra számíthat Magyarország?

– Sok minden közrejátszik ebben. A globális hangulat nagyon fontos. A felülvizsgálat lezárásának elhalasztása negatív üzenet volt a piacok felé. Ezt mindazok a piaci szereplők megerősítették, akikkel telefonon beszéltem az elmúlt napokban. Ugyanakkor a globális piaci hangulat kedvező volt hétfőn, így a kereskedés nem volt annyira drámai, mint amire előzetesen számítani lehetett.

– A kormányhoz közel álló sajtó szerint a hitelnyújtók lényegében csak a bankadó kapcsán nem értenek egyet a kormánynyal, s ezért álltak fel a tárgyalóasztaltól. Tényleg a bankadóra fókuszált az IMF, csak ebben volt vita a felek között?

– Egyáltalán nem. Általánosságban az IMF-nek nincs problémája a bankadóval, jelen esetben a bankadó mérete és kivitelezése ellen emeltünk kifogást, annak a magyar gazdaságra gyakorolt negatív hatása miatt. Emellett más ügyek is terítékre kerültek mind a 2010-es csomaggal, mind a 2011-es kilátásokkal kapcsolatban. Például az idei hiánycél eléréséhez szükséges intézkedések jellemzően átmenetiek, azonban tekintetbe véve azt, hogy egy új kormányról van szó, amelynek kevés ideje volt felkészülni, készen álltunk arra, hogy elfogadjuk ezen 2010-es intézkedések többségét –ebbe beleértve a bankadót is. Ezzel együtt további kisebb, optimális esetben strukturális intézkedések szükségesek az idei deficitcél eléréséhez. A jövő évi, a GDP 3 százaléka alatti hiánycél továbbra is összhangban van az államadósság fenntarthatóságával, és ezért ragaszkodni kell hozzá. Az ezen cél elérése érdekében hozandó intézkedésekkel kapcsolatban további részletekre van szükség. Továbbá, szintén tárgyalunk a pénzügyi szektort érintő kérdésekről, az EU-s szabályoknak való megfelelésről és a központi bank függetlenségéről.

– Tárgyaltak a magyarországi bankok képviselőivel a tárgyalások megkezdése előtt? Mi hangzott el a részükről?

– Nem került sor ilyen tárgyalásra, de természetesen eljutottak hozzánk információk a bankok álláspontjáról.

– A magyarországi bankok a válság éveiben is szép profitot értek el. Nem méltányos, ha ebből visszaadnak a közös kaszszába?

– Először is az elért nyereség egy része a bankrendszeren belül végrehajtott költségcsökkentő intézkedésekből származik. De ezen a ponton érdemes újra leszögezni: a Nemzetközi Valutaalapnak nincs ellenére a bankadó. Emlékeztetnék, hogy a szervezet elsőként vetette fel egy ilyen adó lehetőségét a G20-csoport számára. A bankok fenntartható és nem torzító módon történő megadóztatásával nincs baj. Azonban ha túl nagy terhet tesznek a pénzügyi szektorra, akkor azzal lefojthatják a gazdaságot, lassítják a kibontakozást. A méreten túl a kivitelezés is számít.

– Az idén, illetve jövőre beszedni tervezett 200 milliárd forintot sokallják?

– Ahogy azt korábban említettem, bár az adó nem a legjobb költségvetési intézkedés és a későbbiekben kedvezőtlenül is érintheti a gazdaságot, rugalmasak voltunk és elfogadtuk a bankadó 2010-es formáját. A fontos kérdés 2011 és 2012 volt – hiteles elkötelezettségre van szükség, hogy ez az intézkedés szigorúan átmeneti és jelentősen csökkenni fog jövőre. Hosszabb távon le lehet váltani egy „fenntarthatóbb” adóra, ami összhangban van az EU-s gyakorlattal.

– Igaz, hogy jónak tartanák, ha a kormány megfelezné a jövő évi bevételi tervét?

– Ez is a felvetődött lehetőségek között volt.

– Legújabb hírek szerint az energiaszektorra, illetve az infokommunikációs cégekre mint szintén szép nyereséget elérő ágazatra is extra adót vetne ki a kormány. Ezt is szóvá teszik majd az egyeztetések folytatásakor, vagy csak a bankadó fáj az IMF-nek?

– Ilyen döntésekről a tárgyalásokon nem kaptunk tájékoztatást. Azt azonban látni kell, hogy az átmeneti időre bevezetett, ad hoc adók nem jelentenek jó megoldást hoszszú távra, és kiszámíthatatlanná teszik az adórendszert, ami nem segíti a növekedést.

– Született olyan kommentár a tárgyalások után, miszerint korábban nem volt ilyen kényes a valutaalap, sem az állami cégek fi nanszírozása, sem a hiány tarthatósága ügyében. Az új kormány miatt „találtak rá” ezekre a tételekre?

– Nem igaz, hogy korábban ne hívtuk volna fel a figyelmet ezekre a tételekre. Csak viszsza kell nézni az előző felülvizsgálatok alkalmával készült feljegyzéseket, azokból kiderül, hogy az IMF rendre a kockázatok közt említette az állami vállalatok finanszírozását, illetve a hiánycél kapcsán is egyértelművé tettük, hogy kockázatok merültek fel.

– Ön hogyan értelmezi Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azon kijelentését, hogy ha nem lesz megállapodás, akkor jövőre valamivel magasabb lehet a hiány, mint a korábban célként megjelölt 2,8 százalék? Egyáltalán, lehetséges opció az, hogy nem születik megállapodás? Ennek milyen következményei lennének az IMF és Magyarország közötti kapcsolatokra?

– A mostani hitelszerződés október elején lejár, ettől függetlenül a magyar kormány egyeztetést kezdeményezhet egy újabbmegállapodásról. Erről azonban az elmúlt két hétben nem esett szó a megbeszéléseken, mivel először a jelenlegi kérdéseket kell megoldanunk. Nyitottak maradunk az együttműködésre bármilyen szinten – beleértve a technikai segítségnyújtást.

Radikális váltást vár az Orbán-kormánytól az IMF

Magyarországnak van még halvány esélye arra, hogy megállapodásra jusson a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és hozzáférhessen a készenléti hitelkeretből még le nem hívott maradványhoz - írja az MTI. Ám ehhez a kormánynak radikálisan meg kell változtatnia a pénzügyi reformot és a jegybank függetlenségét illető felfogását - jelentette ki a Dow Jones hírügynökségnek adott interjúban Iryna Ivaschenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője.

"A tárgyalások akkor folytatódhatnak, ha a kormány kész letenni az asztalra egy átfogó és tartós tervet a költségvetés szerkezeti átalakítására, különösképpen a 2011-es esztendőre vonatkozóan, kész elkötelezni magát e terv mellett, és hajlandó fogalkozni a pénzügyi szektor nyitott kérdéseivel, beleértve a nemzeti bank függetlenségét is" - jelentette ki Iryna Ivaschenko.

Az IMF magyarországi képviselője azt is leszögezte, hogy az IMF és az EU elválaszthatatlan Magyarország hitelezésében. "Ez egy közös program és az is marad" - jelentette ki.

Hiányolják a strukturális reformokat