Tegnap indult el az állami tulajdonban lévő áramcsoport, a Magyar Villamos Művek (MVM) leányvállalatához, a Mavirhoz tartozó Hungarian Power Exchange (HUPX) nevű áramtőzsde. A rendszer első körben egyféle termék, a másnap fizikailag leszállított áram adásvételét biztosítja. A felek értelemszerűen termelők (erőművek), kereskedők és nagyfogyasztók. Tegnapi közlésük szerint több mint 100 ezer eurós forgalmat bonyolítottak. Medveczki Zoltán, a HUPX Zrt. vezérigazgatója a jövőt illetően nem kívánt becslésekbe bocsátkozni, de remélte, hogy hosszú távon a hazai áramforgalom 5 százaléka rajtuk keresztül cserélhet gazdát.

Kérdésünkre, miszerint a lakossági áramár alakításában szerepet játszhat-e a HUPX-on kialakuló nyilvános árgörbe, emlékeztetett: a kormány hatósági körbe vonta a lakossági áramtarifa meghatározását. Így közvetlen kapcsolat nincs. Ugyanakkor szerinte a HUPX oldalán bárki által megtekinthető, nyilvános árgörbe (az úgynevezett referenciaár) olyan vonatkoztatási pont, ami hitelesen mutatja a piac helyzetét. Szerinte erre szükség lehet „a hatósági árszabályozás hatékony működtetéséhez”.

Néhány kérdőjel azért akad a HUPX háza táján. Piaci szereplők szerint számos ügyfelük ellenére a kínálatot alapvetően mégiscsak az MVM szabhatja meg, ami értelemszerűen befolyásolhatja az árakat. Kérdéseket vethet fel, hogy miért épp az egész rendszer felett álló, mindenkivel szigorúan egyenlő távolságot tartani hivatott Mavir a HUPX sikerében érdekelt közvetlen anyacég. (Éppígy vitatott az MVM és a Mavir tulajdonosi kapcsolata is.) Medveczki Zoltán megfogalmazása szerint ugyanakkor más nagyágyúk is csatlakoztak hozzájuk, amelyek figyelik a hasonló tőzsdék ármozgását: ez garantálhatja az árak megbízhatóságát.

Nemrég szélesebb nyilvánosságot kapott, hogy egy cseh bejegyzésű cég már üzemeltetett hasonló, némileg bővebb rendszert Magyarországon: a PXE-n ugyanis nemcsak napi szinten, hanem hosszabb távon is leköthetők áramszállítások. Lipcsey Gábor, a PXE magyarországi igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy forgalmuk jóval kisebb hányadát teszik ki a másnapi szállítású termékek. Olyannyira, hogy a HUPX által is forgalmazott áramtermék alacsony forgalma miatt abból szerinte nem is lehet messzemenő következtetéseket levonni. (A későbbi szállítású termékek magyarországi piacán az elmúlt hónapokban az árak szinten maradtak, ami szakértők szerint most épp kedvez az állam árbefagyasztási elképzeléseinek.)

Medveczki Zoltán – bízva abban, hogy náluk a napi szállítású termékekből mégiscsak élénk lesz a forgalom – elmondta, hogy később ők is fel kívánnak venni más termékeket, de az indulásnál nem akarták szétforgácsolni az energiáikat. Ugyanakkor ezek nem a PXE-hez hasonló „pénzügyi”, hanem – a magyar hivataltól kapott engedélyüknek megfelelően – „fizikai” termékek lesznek.

Megfigyelők a két áramtőzsde egyidejű működésétől némi egészséges versenyt remélnek. Legalábbis az internetes oldalukon felsorolt ügyfeleik között több az átfedés.

A Magyar Energia Hivatal (MEH) tegnapi közleménye szerint a lakosságnak szánt áram – áramszolgáltatók által kifizetett – átlagára a második negyedévben kilowattóránként 15,36 forint volt, míg az első három hónapban még 16,12 forintot kellett fizetniük. Ennél az Elmű drágábban, a többiek olcsóbban szereztek be. (Az adat nehezen vethető össze a HUPX áraival, mert ott euró/ megawattórában számolnak.)

A PXE létére is csak akkor derült fény, amikor az energia hivatal vizsgálatot indított a csupán egy magyarországi fiókot működtető, a kereskedést sem Magyarországon bonyolító cseh cég itteni tevékenysége kapcsán. Mint kiderült, ők az EU-elvek miatt a Csehországban megkapott pénzügyi és energetikai engedélyt nálunk is érvényesnek tekintik. Mindenesetre hazai engedélyezésük kapcsán sokan úgy érezték, mintha a hivatal, illetve a – PXE piacon maradásához úgyszintén szükséges, egyben a HUPX-et birtokló – Mavir az állami versenytársnál vontatottabban segítené a PXE-t.

Mindazonáltal Lipcsey Gábor beszámolója szerint nemsokára ők is kaphatnak egy, a HUPX-éhoz hasonló, teljes körű magyarországi engedélyt.