Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter szerint a feszültség fő oka, hogy a kormány nem kíván konkrétumokkal előállni a jövőbeni terveit illetően, sem arról, mit tervez a 2011-es költségvetési évben, sem pedig arról, hogy az ideiglenes intézkedésnek tervezett bankadóból származó bevételeket hoszszú távon miből kívánja pótolni. A legnagyobb baj, hogy nincsenek tartós szerkezeti átalakítások, az évekig fennmaradó kiadások kompenzálására csak olyan átmeneti eszközöket mutat a kormány, mint a bankadó –mondta lapunknak Oszkó. Úgy látja: a 2010-es költségvetésben lévő feszültségek nagyobb része már az új kormány intézkedéseiből fakad, a társasági adó csökkentése, a MÁV költekezéseinek növelése a szárnyvonalak újranyitásával vagy éppen a gázár-kompenzáció meghoszszabbítása. Oszkó a történteket, azok kommunikációját, az előző kormány hibáztatását nevetségesnek nevezte és visszautasította.

Elődje, Veres János is az információhiányt kifogásolja. Szerinte furcsa helyzetet okoz, hogy a Fidesz-kormány nem vonja be a parlamenti pártokat és frakciókat a valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalásokba, és meg sem ismerhetik ezen megbeszélések eredményeit. Minisztersége idején minden tárgyalássorozat befejezésekor a frakciók tájékoztatást kaptak a megállapodás tartalmáról – emlékeztetett, hangsúlyozva: az MSZP szerint elfogadhatatlan, hogy a hozzá nem értő, amatőr kormányzati döntések, kijelentések és alkalmatlan tárgyalási mód miatt bekövetkező árfolyamgyengülés Magyarország kétmillió hitelesét ilyen mértékben sújtsák.

A Le Monde vitriolos cikkében azt írja, hogy a kormánypárt és annak vezetője „Fideszállamot” akar Magyarországra erőltetni. Keményen bírálja Orbánt, aki „leplezetlenül sértő fesztelenséggel” viselkedik a hitelezőivel szemben. Amikor tárgyalnia kellene azokkal, akik kisegítették a bajból az országot, inkább elmegy Dél-Afrikába focimeccseket nézni – róják fel a kormányfőnek. A Budapesten hatalmon lévő új csapat, a Fidesz konzervatívjai a jelek szerint meg akarnak szabadulni az IMF-től – írta a lap, amely ezt veszélyesnek minősítette. Úgy látják, a vita középpontjában az áll, hogy a Fidesz a választási kampányban adócsökkentésekre tett ígéretet, amit az IMF rosszul időzített lépésnek tart. A lap Orbán fejére olvassa, hogy saját embereit akarja a gazdaság és a pénzügyek ellenőrzése szempontjából kulcsfontosságú tisztségekbe ültetni, s lemondásra akarja szorítani Simor András jegybankelnököt. „Elfogadható-e ez egy olyan ország részéről, amely januártól az EU soros elnöki tisztségét tölti be? Emlékeztetni kell Orbánt arra, hogy Magyarország olyan klubnak a tagja, amelynek megvannak a (maga) követelményei” – zárta írását a Le Monde.

A keddi Financial Times Magyar baklövések címmel szerkesztőségi cikkben foglalkozik az IMF és az EU küldöttségével folytatott tárgyalások ügyével. A londoni gazdasági napilap szerint Orbán Viktor „még akár mesterhármast is elérhet öngólokból”. A futballrajongó magyar miniszterelnök, akit nyolc év után áprilisban választottak újra, már két „súlyos baklövésért” felelős. A múlt hónapban a kormány azzal idegesítette fel a befektetőket, hogy Magyarország gondjait Görögországéihoz hasonlította.Most pedig azzal keltett újabb rémületet befektetői körökben, hogy elvesztette a hozzáférést az IMF és az EU által nyújtott likviditási kerethez – áll a Financial Times keddi írásában.

A kormányfőt védelmébe vette viszont a Professzorok Batthyány Köre (PBK), amely az IMF-et hibáztatja a történtekért,mert „magatartása elfogadhatatlan, durván sérti a nemzeti érdekünket és szuverenitásunkat”. Bátorságot, kitartást, kemény fellépést kérnek a kormánytól a nemzeti érdek védelmében. Ugyanakkor a PBK felháborodását fejezi ki, hogy „némely politikai erők nyíltan az ellenérdekű fél mellé állnak”.