A Financial Times internetes változata már kora reggel beszámolt a forint és a BUX szabadeséséről. A portál megjegyzi, hogy bár Magyarországnak nincs azonnali szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatására, a tárgyalások kudarca csapás a befektetőkre, akik változatlanul aggódnak az eladósodottság szintje és a külső finanszírozásra való ráutaltság miatt. Emlékeztetnek arra, hogy a forint 2,8 százalékos értékvesztéséhez hasonló esés utoljára június elején következett be, amikor magyar politikusok a pénzügyi helyzetet Görögország pozíciójával hasonlították össze.

A vezető napilap, a The Daily Telegraph meglátása szerint a tárgyalási forduló eredménytelen lezárása nemzetközi figyelmeztetés: az IMF és az Európai Unió nem nyújt cukrosbácsiként automatikus segítséget a botladozó gazdaságoknak. A The Economist online változata tanácsot is ad: most érdemes olcsón magyar részvényeket vásárolni, hozzátéve, hogy egy olyan világban, melyben egy kelet-magyarországi kisváros korábban ismeretlen polgármesterének (Kósa Lajos) elhamarkodott szavai világszerte milliárdos értékeket söpörnek ki a piacokon, a hét vége eseményei Malajziától Argentínáig minden feltörekvő piacon éreztetni fogják hatásukat.

Az Economist szerint nem mozdította elő a tárgyalásokat az sem, hogy Orbán Viktor kormányfő Csányi Sándor társaságában éppen a labdarúgó-világbajnokság döntőjén tartózkodott Dél-Afrikában, amikor az IMF–EU-delegáció megérkezett. A lap szerencsétlen lépésként értékeli, hogy a tárgyalódelegáció ottléte alatt fogadtak el egy olyan módosítót, amely egyes biztosítókat felment a különadó alól, köztük azt, amelynek igazgatóságában Orbán Viktor egyik kulcsfontosságú gazdasági tanácsadója és más, a Fideszhez tartozó politikusok foglalnak helyet. A lap a helyhatósági választások mellett a kormányt befolyásoló tényezők között sorolja fel a Jobbikot, amely „még kevésbé hódolatteljes a nemzetközi pénzvilág etikettje iránt, mint a Fidesz”.

Az amerikai sajtó is részletesen foglalkozik a történtekkel, de nem dramatizálja a helyzetet. – Az IMF és az EU nem mondott le az országról. A források egy ponton elérhetővé válnak majd, csak nem most –írta Amerika legnagyobb példányszámú lapja, a The Wall Street Journal gyorselemzésekkel foglalkozó online rovata, a The Source. Hozzáteszik: az IMF nem viccel, amikor világos megszorító intézkedéseket akar látni a segélyért cserébe. Nem elégséges, hogy az adósságbéklyóba szorult országok egy évig működnek együtt, a továbbiakban is le kell faragniuk a kiadásokból, akármilyen fájdalmas is ez. A Times online kiadása azt írja: újraéledhetnek az ország államháztartási helyzetére vonatkozó aggodalmak. A lapnak a Raiffeisen egyik vezető elemzője azt mondta: nem a csőd kockázata a legkárosabb, hanem az, hogy a befektetők elhiszik: az ország nem tudja tartani a hiányt.

Magyarország, a dacos

Magyarország szembeszáll a Nemzetközi Valutalappal, Magyarország elutasít további megszorításokat, Magyarország csak fejcsóválást vált ki, A dacos Magyarország egymásnak ugrasztja a piacokat – ilyen címekkel kommentálta az eseményeket a német média. A sajtóvisszhang különösen érdekes Orbán Viktor kormányfő szerdán esedékes berlini útja előtt. Igaz, több cikk emlékeztet rá: a német bankok kevésbé érdekeltek Magyarországon, mint az osztrákok, ám még a konzervatív berlini Die Welt is úgy véli: az IMF képes arra, amit nem tud az Európai Unió, s amire képtelenek az eurózóna tagállamai: ki tudnak préselni további takarékossági lépéseket az Orbán-kormányból. Ehhez az IMF azt is kockára teszi, hogy a magyar forint a pénzügyi piacokon jelentősen veszíthet az értékéből.