Brüsszel kifogásai

A tárgyalássorozat során négy kérdést azonosított az Európai Bizottság küldöttsége, amelyek magukban hordozzák az uniósjog-megsértések lehetőségét. A szombat este kiadott közleménynek az a mondata, hogy „további, a kormány által javasolt törvénytervezetek piactorzítónak ítélhetőek, és azok az uniós joggal is ellentétesek lehetnek”, a bankadóra, a devizahitelek betiltására, a pálinkafőzésre és a jegybanktörvény tervezett módosítására vonatkozik. Mint Matthias Mors, a gazdasági és pénzügyi igazgatóság igazgatója lapunknak kifejtette: a bankadó mértéke nemcsak üzleti szempontból túlzó, de a tervezett kivételek miatt felvetődik az állami támogatás gyanúja.

A devizahitelek esetében a tiltás az uniós alapelv érvényesülését, a tőke szabad mozgását korlátozza. Az EU azt kérte, hogy a tiltás helyett egyelőre a hitelezés szűkítését fontolja meg a kormány. A pálinkafőzés kivétele a jövedéki adózás hatálya alól sértheti Magyarország csatlakozási szerződését, míg a jegybanktörvény változtatása az uniós alapszerződésbe ütközik. Az uniós küldöttség azt kérte, hogy ezen előterjesztések esetében eleve módosítsa a magyar kormány a törvénytervezetet, vagy halassza el a parlamenti procedúrát, amíg az EU megfelelő szolgálataival nem tisztázzák a jogi vitákat. A magyar kormány azonban ezt nem kívánta megtenni. Matthew Newman bizottsági szóvivő vasárnap azonban hozzátette: a tárgyalások „konstruktív légkörben” folytak, de a két hét nem volt elegendő minden részlet tisztázására, ezért további egyeztetésekre lesz szükség „az átfogó témakörökben”.

Az Európai Központi Bank ugyanakkor a minap hosszú jogi szakvéleményt tett közzé, amelyben elsősorban a jegybanktörvény változtatásának előkészítését, a konzultáció elmaradását sérelmezte, amellett, hogy kiállt az MNB működési függetlensége mellett is.

Brüsszeli források jelezték: a fi zetési mérleg támogatására 2008-ban folyósított hitelmegállapodás ötödik felülvizsgálatának elhalasztásáról az egyeztetések tervezett hétfői zárása előtt döntöttek, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a magyar kormány képviselői nem mutattak rugalmasságot. Másrészt kiderült: a kormányalakítás óta eltelt idő talán nem lehetett elég ahhoz, hogy részletesen kidolgozzák a fenntartható költségvetési pályához szükséges reformokat, például a tömegközlekedési vállalatok vagy az egészségügyi finanszírozás átalakítására. Mindkét nemzetközi intézmény kész a konzultáció folytatására és arra, hogy a szakterületeken „tanácsokkal segítse” az új magyar kormányt.

A Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítását sem tartják jó ötletnek. Az ázsiai pénzügyi válságban ezzel több ország kísérletezett, kevés sikerrel. A meglévő szociális ellátórendszer révén persze segítséget kellene adni a válság által sújtott, s valóban rászorult rétegnek, de új bürokrácia létrehozása nem látszik előremutató lépésnek. Mindehhez hozzáteszik, a halasztás árnyékot vethet a januárban kezdődő soros magyar uniós elnökségre is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.