Anyagilag a Goldman Sachs szintjén szinte bagatell, presztízsben azonban annál kellemetlenebb Amerika vezető bankcsoportja számára az értékpapír- és tőzsdei felügyelettel, az SEC-vel kötött peren kívüli egyezség, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra New Yorkban. A Goldman 550 millió dolláros bírságba ment bele, hogy ne bolygassák jobban a csalási vádakat, miszerint átverte befektetőit az ún. Abacusportfóliókkal és egy alig több mint egymilliárd dolláros tranzakció val.

Az amerikai bankház a pénzügyi felügyelettel keresi a megegyezést

A pénzből 250 millió dollárt egy a befektetők között szétosztható alapnak, a fennmaradó hányadot pedig a washingtoni pénzügyminisztériumnak fi zethet be – amennyiben egy manhattani szövetségi bíró is rábólint a megállapodásra. Megfigyelők ennek kapcsán utalnak rá: a Goldman Sachs tavaly 13,3 milliárd dolláros nyereséget ért el, és a „bírság” a töredéke annak, amelyhez az amerikai adófizetők pénzéből mentőövként hozzájutott korábban.

– Úgy véljük, ez a megállapodás a megfelelő végeredmény vállalatunk, részvényeseink és ügyfeleink számára – közölte a cég. Az egyezség feltűnően nem vonatkozik ugyanakkor Fabrice Tourre-ra, a Goldman egyik alelnökére, aki egyéni alperes a SEC által áprilisban indított keresetben. Az ő munkaviszonyát akkor felfüggesztették. Az egész ügy befolyásolhatja Lloyd Blankfein cégvezető jövőjét is.

– A megállapodás kemény lecke a Wall Street számára, hogy egyetlen termék sem túl összetett, egy befektető sem túl ügyes ahhoz, hogy elkerülje a súlyos árat, ha valamely cég megsérti a tisztességes gyakorlat és kereskedés alapelveit – mondta Robert Khuzami, a SEC jogérvényesítési igazgatója. Azt azonban határozottan cáfolta, hogy az egyezségnek köze lenne ahhoz: a Capitoliumon csak pár óra eltéréssel fogadták el a pénzügyi felügyeleti reformot, ami így már csak az elnök aláírására vár. A 30-as évek óta példátlan „generáljavítás” az egzotikusnak nevezett pénzügyi termékek, hitelszármazékok szabályozását is magában foglalja.

A Goldmannal kötött mostani alku eközben külön előírja, mit kell változtatnia a jelzáloghitel-derivatívák értékesítésében. Mint arról tavasszal lapunk is beszámolt, a vád szerint az Abacus-portfólióknak nevezett befektetési eszközt a Goldman még 2007-ben azért hozta létre, hogy maga, illetve egyes befektetői profi tálhassanak az amerikai ingatlanpiac későbbi öszszeomlásából. (A felügyeleti reform például épp a saját számlás kereskedést korlátozza.)

A piacon kínált értékpapírosított kötelezvényportfóliókat (CDO-kat) úgy állították össze, hogy abba másodrendű, azaz a „nem a legmegbízhatóbb” adósokkal szembeni jelzálog-követeléseket is fedezetként csomagoltak – érvelt a felügyelet. Mint ahogyan helyesen mérték fel, az ingatlanpiac összeomlott, az Abacus-portfóliók veszítettek értékükből, a befektetők rovására pedig azok nyertek, akik éppen ellenkező irányban spekuláltak. A The New York Times már tavaly decemberben beszámolt a portfóliókról, mint ahogyan arról is: az ismert amerikaimilliárdos, John Paulson fedezeti alapja nyert az ingatlanpiac bebukásán.

Lényegében piaci balekokat kerestek, akiknek a rovására nyerészkedhetnek. Ezek között első helyen szerepelt a holland ABN Amro megszerzésével 841 millió dolláros hiányt örökölt Royal Bank of Scotland, illetve a pénzügyi válság legelső európai áldozata, a düsseldorfi IKB Deutsche Industriebank, amely pedig 150 milliót bukott.