Fellegi szerint jól lepapírozták a korrupciót
Szokatlan desszerttel lepte meg a Jont Venture Szövetség üzleti ebédjének mintegy 250 vendégét Fellegi Tamás. A nemzeti fejlesztési miniszter a nemzetközi konyha szabályai szerint feltálalt fogások után az előző kormányzat munkájáról szerzett tapasztalataival kínálta a már jóllakott gazdasági szakembereket, diplomatákat.
– Lesz dolga az elszámoltatási kormánybiztosnak – jelentette ki hallgatósága előtt Fellegi Tamás. Megfogalmazása szerint a korrupció melegágya az elmúlt években a közbeszerzések területe volt. A legnagyobb csalódást azonban ezen belül is az infokommunikációs állami megrendelések okozták. Szerinte itt „a korrupció mértéke minden elképzelést felülmúlt”.
Konkrét példákat a szakminiszter nem említett, de, mint mondta: a korábbi ügyek sorában „van, ami jól le van papírozva, és van, ami kevésbé”. Az utóbbiakról, valamint számos felesleges beruházásról az érintetteknek feltehetőleg számot kell majd adniuk. De válaszra vár az is, mi motiválta azokat a döntéseket, amelyek lehetővé tették, hogy több, állami forrásból finanszírozott fejlesztés a befejezése után is magánkézben maradhasson. Különösen úgy, hogy az elkészült rendszerek használatáért a költségvetés azóta is rendszeresen fizet.
Akárhogy is volt, Fellegi szerint a többi között a hasonló visszaéléseket gátolja majd meg a közbeszerzési törvény már elkészült módosítása. Ennek elfogadásától a kormány a beruházások átláthatóságának javulását várja. Emellett szeretnék elérni azt is, hogy magyar kis- és középvállalatok az eddiginél nagyobb szeletet hasítsanak le maguknak az állami megrendelésekből.
A fejlesztési tárca vezetője igyekezett megnyugtatni csendben figyelő hallgatóságát: a kormány terveiben nincs szó a multinacionális cégek elleni lépésekről. Mint mondta: nélkülük és a külföldi befektetések nélkül Magyarország ma már nem is működhetne. Azt azonban szerinte a gazdasági élet meghatározó szereplői is méltányolhatják, hogy a kormány szeretné, ha a hazai vállalkozások a jelenlegi kevesebb mint negyven százaléknál nagyobb mértékben részesednének a különféle pályázatokból. A kívánatos célként az Európai Unió tagállamaiban a honi cégekre jellemző hetvenszázalékos mérték megközelítését jelölte meg.
Fellegi Tamás az előző kormányok számlájára írja, hogy Magyarország az EU 2007–2013 közötti költségvetési időszakában rendelkezésére álló, hozzávetőleg nyolcezermilliárd forint csupán töredékét, 13 százalékát tudta felhasználni pályázataiban. A közösségi költségvetési időszak felénél – állítása szerint –a gyenge eredmény azzal fenyeget, hogy a források egy részéről hazánknak végül le kell majd mondania. De annak is megvan a lehetősége, hogy a már elköltött pénz egy részét Brüsszel, a magyar közbeszerzés szabálytalanságaira hivatkozva, előbbutóbb visszakéri.
Az elmaradást a kormány mindenesetre szeretné behozni: az ígéretek szerint már az idén is mindent megtesznek a felhasználható források összegének növelésére. A fejlesztési miniszter szerint ezt szolgálja az elkészült uniós forrástérkép, ami 2013-ig előre megmutatja, hogy az egyes ágazatok mennyi pénzt használhatnak fel. A dokumentum főbb számai azt mutatják: a jelenlegi szabad források összege mintegy 1800 milliárd forint. A különféle programokban 1480 milliárd forintot tartanak nyilván.
A miniszter beszélt arról is, hogy a korábbi bejelentéseknek megfelelően felülvizsgálják a különböző nagyberuházásokat. A listára vett nagyprojektek átvilágítása elkészült. A kormány előreláthatólag július 21-i ülésén dönti majd el, hogy milyen beruházásokat állítanak le, és hol tesznek kísérletet az állam számára kedvezőbb szerződési feltételek kialakítására. Konkrét projektekről Fellegi nem beszélt, csupán annyit árult el: az átdolgozásra váró beruházások összértéke több százmilliárd forint.
Minderre a tárcavezető szerint azért is szükség van, mert az máris kiderült: az előző kabinet rossz úton járt, amikor a pia ci verseny önszabályozó mechanizmusaiban bízott. Felelőtlen kormányzásuk eredménye a közvagyon egy részének elherdálása volt – számos korábbi állami monopóliumból néhány év alatt magánmonopólium lett.
Az állami vagyon olvadását az új kormány a további privatizáció leállításával szeretné meggátolni. Emellett készülnek olyan lépésekre is, amelyek növelhetik az állam kezében lévő vagyon értékét.
Két céggel gyűlt meg a kormány baja
– A „forró krumpli” az állami vagyon kezelésében jelenleg két közlekedési cég, a MÁV és a Malév – közölte a fejlesztési miniszter. Mindkét társaságnál olyan problémákat találtak, amelyek drasztikus beavatkozást indokolnak.
A nemzeti légitársasághoz például azért nehéz hozzányúlni, mert a külföldi tulajdonosok kisebbségi – ötszázalékos – részesedéséhez túlzott jogok kapcsolódnak.
Így a magyar állami tulajdonosnak, Fellegi Tamás szavai szerint, „gúzsba kötve kell táncolnia”. A MÁV esetében ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták: a vasút pénzügyi helyzetének stabilizálása a hagyományos vállalati szemléletben nem lehetséges. Ezért a kormányzat szándékai szerint a MÁV-ot minden eddiginél nagyobb mértékben integrálják a közösségi közlekedés rendszerébe. Ennek előkészítése az augusztus 1-jén hivatalba lépő új vasúti vezetés feladata lesz.
