A bankkártya ráadásul nem csupán biztonsági tartalék: a külföldön nyaralók 45 százaléka nem váltja át előre itthon és viszi magával készpénzben a vakációra szánt teljes öszszeget, hanem a nála lévő bankkártyát aktívan használja is.

A kártyatársaság tapasztalatait támasztják alá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái is. Tavaly 9,9 millió alkalommal használtunk külföldön bankkártyát, ami közel hétszázalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. A bővülés annak ellenére következett be, hogy lényegesen kevesebb időt töltöttünk a határokon túl. A KSH adatai szerint tavaly 16,9 millió alkalommal utaztunk el, míg 2008-ban még 17,4 milliószor; a külföldön töltött napok száma pedig összességében 1,2 millióval csökkent.

Használatban ugyan fejlődünk, a költésben azonban van még mit behozni. A MasterCard felmérése szerint míg egy nyugat-európai turista öt euróból négyet kártyával költ el külföldi nyaralása során, addig a magyaroknál ez pont fordítva van. Az MNB és a KSH adatai is nagyjából eztmutatják: a statisztikai hivatal szerint tavaly összesen 772 milliárd forintot költöttünk el külföldön, míg a jegybank szerint a kártyás költés 201 milliárd forint volt 2009-ben.

A bankkártyák gyors térhódítása persze érthető, hiszen anyagilag is megéri. Kártyás fizetés esetén a bankok kedvezőbb árfolyamok mellett váltják a külföldi devizákat. Az euró esetében például most jellemzően öt forint körül van ez a különbség, vagyis ennyivel kevesebbe kerül egy euró, ha azt nem készpénzben váltjuk át. A kártyát persze külföldön is inkább vásárlásra, mintsem készpénzfelvételre célszerű használni: míg az előbbi – a hazai gyakorlathoz hasonlóan – jellemzően másutt is ingyenes, az utóbbi díja jóval magasabb az itthon megszokottnál. Ha már mindenképpen muszáj külföldön pénzt felvennünk, akkor inkább keressünk egy automatát, a bankfiók ugyanis jellemzően drágább.