A miniszter szerint az idei GDP növekedése meghaladhatja az egy százalékot, akár 1,5 százalék is lehet. Nem árt felidézni, hogy alig háromnegyed éve a Fideszhez közel álló 29 közgazdász még azt jósolta, 2010-ben 2–4 százalékkal eshet vissza a gazdaság.

A külügyminiszter, aki korábban már részese volt a szervezet munkájának, kijelentette: a nemzetközi válság a harmadik szakaszába lépett, amelyet az jellemez, hogy megnőtt az államcsődök kockázata. A gazdasági növekedés lehetőségeit optimistábban ítéli meg, mint a jelentés, amely elhúzódó recesszióra számít, nullaszázalékos vagy inkább negatív növekedésre. A miniszter úgy látja, nemzetközi megbeszéléseinek ismeretében, s figyelembe véve, hogy Németország 1,75 százalékos, Ausztria pedig 1,4–1,6 százalékos növekedést prognosztizál erre az évre, lehetségesnek tartja, hogy a magyar GDP is elérje a 1,5 százalékot.

Martonyi beszélt az államháztartási hiányról is, kifejtve: nem tartja indokoltnak, hogy kőbe vésett szabályként kezeljék a jövő évi 2,8 százalékos hiányt, mert az unió sok országának jóval kedvezőtlenebbek a mérlegadatai. A külügyminiszter tehát abban bízik, hogy a többi tagországhoz hasonlóan Magyarországgal szemben is engedékeny lesz az EU. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy esetünkben erre kisebb az esély, mert ha jövőre nem teljesítjük a hiányra vonatkozó kritériumot, nevezetesen a három százalék alatti deficitet, akkor sorozatban harmadszor vallunk kudarcot, amire még nem volt példa a közösségben. Vélhetően az épp Budapesten tárgyaló Nemzetközi Valutaalap is elsősorban olyan szemszögből vizsgálja a magyar gazdaságpolitikai lépéseket, hogy azok eleget tesznek-e a jövő évi hiány három százalék alá szorításának.

Pierre Labouverie nagykövet az EU soros belga elnöksége nevében utalt arra, hogy az olyan nyitott gazdaságú országoknak, mint Belgium és Magyarország, nagyon fontos, hogy a nagy nemzetközi cégek és a hazai kis- és középvállalkozások együtt tudjanak működni. A HEBC jelentése többek között leszögezi, hogy ragaszkodni kell a hosszú távú megállapodások betartásához, mert csak ez nyújtja azt a biztonságot, amelyre a nagybefektetőknek szükségük van. Felhívták a figyelmet: a magyar államigazgatás visszatérő problémája, hogy sem működése, sem pénzügyei nem átláthatók. Egységes, országos szintű informatikai rendszerek felépítését és az államapparátus létszámának csökkentését javasolják.

Külön fejezet foglalkozik a jelentésben a korrupcióval, amelynek visszaszorítása ellentmondásoktól mentes törvényeket, azok szigorú betartását és az igazságszolgáltatás működésének minőségi változását igényli. Az Orbán-kormány külügyminisztere (aki az első Fidesz-kormányban is ugyanezt a posztot töltötte be) ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy átfogó korrupcióellenes stratégia készül. A bemutatón jelen volt Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, akit Martonyi együttműködésre kért fel annak érdekében, hogy segítse javaslataival a készülőben lévő, átfogó korrupcióellenes stratégiát.

Kik állnak a jelentés mögött?

Az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának kezdeményezésére létrejött magyarországi szervezet tagvállalatainak éves árbevétele megközelíti az 1700 milliárd forintot, és csaknem 18 ezer embert foglalkoztatnak. Most tizenkettedik alkalommal hozták nyilvánosságra az ország helyzetét értékelő jelentésüket, amelyben a fenntartható versenyképesség lehetőségeit elemezték.