Áprilishoz viszonyítva 5,4, az egy évvel ezelőtti májushoz képest viszont 13,7 százalékkal nőtt a hazai iparvállalatok teljesítménye az idei év ötödik havában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végleges és részletes adataiból, amelyek hajszálra megegyeznek az egy hete közzétett előzetes becsléssel. Az éves növekmény áprilisban még csak 9,7 százalékos volt. A tavaly februári mélypontot követően az ipari kibocsátás lassan araszol felfelé, az ütem az év eleje óta gyorsult fel. Az idén eddig 7,3 százalékkal haladta meg az ipar teljesítménye az egy évvel korábbit.

Mindebben kulcsszerep jut a feldolgozóiparnak, amelynek két alágazata, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve a járműgyártás tett ki leginkább magáért. A feldolgozóipari export 30 százalékát az előbbi, 25 százalékát az utóbbi kategória adta. A számítógép- és elektronikaigépgyártás volumene az egy évvel ezelőttihez képest 27,8 százalékkal emelkedett, míg a járműipar és a rá épülő beszállítói kör 15,3 százalékkal növelte teljesítményét.

A két kiemelkedő fontosságú feldolgozóipari ágazat nem szenved hiányt megrendelésekben sem. Olyannyira, hogy az exportmegrendelések 43,7 százalékkal, a hazai piacról beérkezett igények pedig 22,8 százalékkal nőttek a tavaly májusihoz képest. Utóbbit szakértők fontos adatnak tartják, bár mögötte elsősorban az exportra dolgozó beszállítóipar alapanyagigénye húzódik meg. Az ipari termékek iránti hazai igény, a belső kereslet hosszú visszaesés után végre ismét emelkedett, s 4,1 százalékkal múlta felül az egy évvel ezelőttit. Az év eddigi szakaszát azonban még így is 5,6 százalékos visszaesés jellemzi.

A belső fogyasztás élénkülését az elemzők jó hírként értékelték, ami jó hatással lehetett a második negyedéves GDP-re, de a kilátásokat tekintve már nem annyira optimisták. Egyöntetű véleményük szerint az ipar lendülete megtörik, de továbbra is növekedési pályán marad. A lassulást egyrészt a bázishatás okozza, mivel a nyári-őszi hónapokban tavaly már nagyobb fordulatszámon pörgött az ipar, így a viszonyítási alap is magasabbra került. A másik fékező tényezőt Lőke András értékelése szerint az utóbbi hónapokban bejelentett euróövezeti megszorító intézkedések és a készletciklus kifutása (a vállalatok készleteik feltöltésével, felhalmozásával készülnek a gazdaság beindulására, a fogyasztás növekedésére) jelenti. Az MKB Bank elemzője ennek megfelelően az ipari aktivitás lendületének mérséklődésével számol, az év egészét tekintve hétszázalékos termelésbővülést vár.

Kételkedik az ipari fellendülés tartósságában Németh Dávid is. Az ING elemzője az üzleti bizalmi indexek romlását hozza fel érvként, s 2010-re ő is hétszázalékos bővülés vár. Az MTI-nek nyilatkozó Suppan Gergely derűlátóbb, úgy véli, akár tízszázalékos többlettel is zárhat az idén az ipar. A Takarékbank elemzője elképzelhetőnek tartja, hogy megmarad a tartós kereslet, és továbbra is kitart a növekedés. Egyelőre minden adat azt jelzi, hogy Magyarország legfontosabb külpia cán, Németországban továbbra is tartós a javulás, az Európa-szerte megfogalmazott aggodalmak ellenére. Az euró leértékelődése segíti Németországot és így Magyarországot is, mert ezáltal termékeik és szolgáltatásaik olcsóbbá válnak, ami a kereslet emelkedéséhez vezet a felvevőpiacaikon.

Második hely az uniós gyorsulási versenyen

Májusban az euróövezetben az ipari termelés növekedett ugyan, de elmaradt az elemzői várakozásoktól. Az Eurostat hivatalosan 9,4 százalékos éves növekedési ütemről és áprilishoz képest 0,9 százalékos havi bővülésről számolt be, míg az elemzők ehelyett 11,3, illetve 1,3 százalékot vártak. Az EU egészében 8,7 százalékos az éves és egyszázalékos a havi növekmény. Biztató, hogy mind a 27 tagállamban nőtt az éves mutató, legnagyobb mértékben Észtországban (17,2 százalék), Magyarországon (13,7) és Luxemburgban (13,5). Kiemelendő, hogy a magyar áruk fő felvevőpiacán, Németországban is 13,1 százalékos pluszt mutattak ki. Az már rosszabb hír, hogy a német gazdaság egyik legmegbízhatóbb állapotmérője, a ZEW-index szerint is lassulás követi a kiválóan zárult mások negyedévet. A hangulatindex értéke 28,7-ről 21,2 pontra csökkent. Romlásában vélhetően a globális kereslet alakulását és a banki stressztesztek (a bankok válságtűrő képességének vizsgálata) kimenetelét övező bizonytalanság is közrejátszik.