Az EKB levelében nemtetszését fejezi ki amiatt, hogy kész tények elé állítja a magyar kormány, amely még a látszatra sem ügyel, hiszen nem hagyja meg a központi bank számára az ilyen esetek elbírálásához szükséget időt, szokásosan egy hónapot. Ez oda vezet, hogy az EKB megállapításait a törvényhozás folyamatában nem tudják figyelembe venni – jegyzik meg, egyúttal sérelmezve, hogy a vonatkozó törvényjavaslat elfogadását a kormány nem függesztette fel az EKB-val folytatott egyeztetések idejére (a törvényjavaslat a zárószavazásra vár).

„Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium kellőképpen megfontolná a fenti észrevételeket, és a jövőben kellő módon tenne eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének” – hívja föl az Európában honos szokások betartására a Matolcsy György vezette tárca figyelmét a frankfurti pénzintézet. Persze az EKB számára az elbírálás túl sok fejtörést nem okozhatott, mivel az utóbbi időben sorozatszám „gyártja” a hasonló tartalmú elutasító határozatokat. Legutóbb a jegybankelnök fizetéséből „gyököt vonó” letteknek és a fűnyíróelvszerűen fizetést csökkentő románok terveinek parancsoltak megállj Frankfurtból. A magyarázat minden esetben azonos: a jegybanki függetlenséget alapjaiban sértő kormányzati beavatkozás tilos, ütközik az uniós joggal.

Az ellen viszont nem gördítenek akadályt, hogy a jegybanki kinevezetteket mandátumuk lejárta után felváltó új bankárok fizetését szabályozza a kormány. A jegybanki bérek bármilyen módosítása előtt kötelező lenne konzultálni az MNB vezetésével, ami legjobb tudomásunk szerint nem történtmeg. Tisztázatlan ugyanakkor, hogy a mandátumok lejárta utáni bérekről kivel kell egyeztetnie a kormánynak: a távozó vagy a még ki sem nevezett vezetőkkel? Utóbbi valójában nem kivitelezhető, hiszen nincs rá felhatalmazásuk a kinevezésre váróknak, az pedig nem tűnik logikusnak, hogy a búcsúzók döntsenek az érkezők fizetéséről.

Kérdés, a mostani egyértelmű elutasítás milyen fogadtatásra talál az ügyben eltökélt és következetes kormánynál: ha átsiklik az EKB véleményén, és elfogadtatja a parlamenttel a fi zetéscsökkentést, a bank az Európai Bizottságnál tehet – és ezek után minden bizonnyal tesz is – panaszt, s az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet, amely megsemmisítheti az uniós joggal ellentétes törvénymódosítást. Magyarország az EU és a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjaként vállalt törvényi kötelezettséget a jegybanki függetlenség garantálására – emlékeztet állásfoglalásában az EKB.

Az MNB reagált az állásfoglalásra

Az Európai Központi Bank a múltban is és a tegnap publikált állásfoglalásával is konzekvensen kiáll a központi bankok függetlensége mellett – szerepel a jegybank közleményében. A jegybanki függetlenség nem öncélú; mind a Központi Bankok Európai Rendszerének alapokmányában, mind az Európai Unióról szóló szerződésekben megjelenő követelmények azt az álláspontot tükrözik, hogy a jegybank elsődleges célját, az árstabilitást legjobban egy pontosan meghatározott mandátummal rendelkező, független és egyúttal elszámoltatható intézmény szolgálja. Kiemelkedően fontos ezért egy olyan intézményi szerkezet fenntartása – írja a nemzeti bank –, amely a monetáris politikát függetleníti a rövid távú politikai, gazdaságpolitikai érdekektől. Ez szolgálja a magyar gazdaság stabilitását, valamint fizetőeszközünk, a forint értékének megőrzését.

A jegybankelnök az MNB múzeumában – Az EKB is beleszólt a fizetésről szóló vitába