Bukott autók
Van a nagyra törő terv, van bombasiker, és van a hamvába holt ötlet. Nincs ez másképp az autóiparban sem, csak ott drágább és nehezebb leváltani egy sikertelen típust, mely akár a márka bukását is okozhatja. Hiába nyert el több címet, hiába lett az év autója, vagy hiába költöttek fejlesztésére dollármilliárdokat, ha a piacon nem kell a vevőknek, előbb utóbb eltűnik a süllyesztőben. Utólag persze okos az ember, bár több vállalati feljegyzés szerint már az első mintadarabokról lerítt a sikertelenség, ám sokszor senki sem merte a főnök szemébe mondani, hogy meztelen a király.
Az autótörténet legnagyobb és legköltségesebb bukása volt az Edsel, melyet fiatalon elhunyt fia emlékére fejlesztetett Henry Ford. A kocsit a legnagyobb titokban tartották a premierig, reklámkampányára dollármilliókat költöttek, ám az első és egyben utolsó Edsel-modell csúfosan megbukott.
Pedig dizájnban és technikában is mindent bedobott a Roy A. Brown főtervező által irányított csapat. Az egyedi hűtőrács messziről felismerhetővé tette a modellt, melynek vezetője kormányagyba épített Teletouch gombokkal működtethette az automata sebességváltót. Az orr-rész leginkább a Pontiacok homokórás fazonú hűtőjére emlékeztetett. A hétféle modell Ford- és Mercury-alapokra épült, a karosszériákat akár háromféle színárnyalatúra fényezték. A Bermuda és a Villager Station Wagon hat- és kilencszemélyes változatban is készült, de nem volt szűkös a kétajtós Rounup sem. Nagy titoktartás előzte meg a premiert, az első piacra szánt autók 1957. július 15-én gördültek le a szalagról. Néhány hét alatt hétféle modellt szállítottak ki a szalonokba, ám a felfokozott érdeklődés hamar lelohadt, mert a vetélytársaknál drágább és igénytelenebb kidolgozású autó nem fogyott. Három év alatt kétszázezernél kevesebb Edsel készült, de 1960-ig csak 63 ezret sikerült eladni. Az utolsó évben már csak 2845 darabot gyártottak. Az amerikai autóipar leglátványosabb bukását egy helikoptermotoros szörnyeteg szenvedte el: az 1947-ben bemutatott Tuckerből két év alatt 49 darab készült.
A Ford másik nagy bukása az 1970-es Pinto. Az olcsó modell nemcsak kicsire, hanem nagyon veszélyesre is sikeredett: ha hátulról mentek bele, már kisebb ütközésnél is megsérült az üzemanyag-ellátó rendszer, mert a benzintank a differenciálműnek ütközött, ezért az autó sokszor kigyulladt, olykor felrobbant. Márpedig a kétajtós kocsiban a hátul ülőknek kevés esélyük maradt a menekülésre. Száznál több ember halálát írták a hibás konstrukció számlájára. Gondokkal küzdött az American Motors AMC Pacer modellje és a csapott hátú Gremlin kisautó is. Sok kritika érte az 1960-as Chevrolet Corvairt, mely farmotoros építésével az akkor sikeres Volkswagen Bogarat utánozta, ám a fürdőkád formájú hatüléses, hathengeres csúfosan megbukott a piacon.
Csúnya karosszériája miatt több autó is leszerepelt a piacon. 1983-ban mutatták be a japán–olasz együttműködéssel készült Alfa Arna modellt, melyből három év alatt mindössze 27 974 darab kelt el. Nem volt sikeres a Ford amúgy is elavult Granada-szerkezetére épített, ráadásul igencsak rút Scorpio sem. A nagyok között bukott nagyot az elegáns megjelenésű Lancia Thesis és a már kifutó Espace egyterűből kreált kétajtós Avantime, de hasonló sorsra jutott a Renault több luxusautója, például a Safrane és a Vel Satis is.
Az évszázad rosszának választották meg a kis Yugót, melyet több amerikai szalonban is ráadásként, vagyis ingyen adtak nagyobb autó vásárlásakor. Fura módon nem került szóba a Zaporozsec, pedig gyatra minőségével és koppintott formájával rászolgált volna a díjra, igaz, nem került az amerikai vásárlók látókörébe, szülőhazájában pedig kelendő volt... Minden idők legrondább autójává szavazták az 1999-es Pontiac Aztekot. A százas listán második lett a FIAT Multipla, harmadik pedig a SsangYong Rodius. Több tömegmodell, luxuskocsi és megszűnt márka is található a The Daily Telegraph szavazásának százas listáján: nem készül már Austin, Hillman, Reliant, Morris, Vanden Plas, Edsel és az év autója címet elnyert Simca és Rover sem, de eltűnt a süllyesztőben az NSU, mely bolygódugattyús motorral szerelt Ro80-as modelljével gyűjtött be tucatnyi díjat.
A kedvesen csúnyák közé került a Volkswagen Bogár, a Citroen Kacsa és Ami, valamint három egykori szocialista modell: tizenhatodik lett a Trabant, 39. a Wartburg 353-as és 42. a Tatra 603-as, melyet éppen mostanság akarnak feltámasztania a cseh márka szerelmesei.
