A bankokkal stresszeli magát Brüsszel
– Mindent közzéteszünk a hitelesség érdekében – ezzel kezdte sajtóértekezletét a kétnapos uniós pénzügyminiszteri értekezlet zárása után Didier Reynders belga tárcavezető, az új soros elnök. Azaz teljesen átvilágítják a bankokat, ideértve az állampapír-portfóliókat is, amelyek az adósságválság nyomán romolhattak. Egyben hármas védelmi vonalat húznak a bankok mögé, ha esetleg problémák merülnének fel.
Az európai bankfelügyeleti bizottság 91 bankot jelölt ki, minden tagállamból a legnagyobbakat, így Magyarországról az OTP és az FHB szerepel a listán. Az állapotokat rögzítő eredményeket bankcsoportonként és összesítve július 23-án teszik közzé, majd hozzávetőlegesen két hét múlva a nemzeti felügyeletek dönthetnek arról, hogy a leánybankok helyzetéről szóló adatokat bemutatják-e. Ez azonban – mint kedden délután némi zavar után tisztázódott –nem része az európai stresszteszt kommunikálásának.
A bankok állapotának tisztázására – ahogy az Egyesült Államokban ez már megtörtént – a befektetői bizalom helyreállítása miatt van szükség, ettől függ, megindulhat-e a hitelezési tevékenység, ami elengedhetetlen a fellendülés bátorítására.
Portugália államadósságának a Moody’s általi kétkategóriás – Aa2-ből A1-be – leminősítése így nem jött jókor kedden reggel az uniós pénzügyminisztereknek, akik azonban a piaccal együtt ezen hamar áttették magukat. A Moody’s lépése várható volt, csak követte a Standard and Poor’s áprilisi döntését. Mint Olli Rehn pénzügyi biztos megfogalmazta: Portugália további megszorításokat határozott el, a GDP hat százaléka erejéig igazít ki idén, igaz, a jövőre esedékes újabb 1,5 százaléknyi intézkedéscsomag részleteiről még be kell számolnia. Akárcsak sok más országnak, miközben Bulgária, Ciprus, Dánia és Finnország is túlzottdeficit-eljárás alá került. Így csak hárman maradtak a költségvetési szabályon belül: Luxemburg, Észtország és Svédország.
Azért Portugália kapcsán nem állhattamegMichelBar nier belső piaci biztos, hogy ne emlékeztessen rá: a bizottság dolgozik a hitelminősítők megregulázásán és európai felügyelet alá vonásán. Rehn pedig hozzátette: az ilyen bejelentések felerősítenek trendeket, ahelyett, hogy előre jeleznék őket.
Ám Rehn is inkább a bankokkal foglalkozott. Szerinte nincs probléma az európai bankrendszerrel. S ha mégis, akkor a részvényesek dönthetnek tőkeinjekcióról, vagy a bank a piacon juthat pénzhez. Ha ez nem működne, akkor az államok szállnak be, figyelembe véve az uniós versenyjogot, illetve a feltőkésítésre és a garanciákra vonatkozó, a válság során kidolgozott elveket. Ha még esetleg ez sem lenne elég, akkor végső esetben hozzányúlhatnak ahhoz a hatvanmilliárd eurós alaphoz, amely elvileg a tagállami feszültségek esetén vethető be és része a májusban létrehozott stabilitási mechanizmusnak. Ám e pénz továbbra is a tagországi strukturális reformok előmozdítására, a fi naszírozási gondok megoldására mozgósítható, ebben az esetben a bankrendszer átalakítása jöhet szóba mint feltétel.
Az ülésről kiszivárgott információk alapján azonban mindaz, amit Rehn elmondott, képlékeny, s a tagországok a nemzeti megoldásokat szorgalmazzák, nem pedig a közösségit. Ez a vita halasztja a megállapodást az új pénzügyi felügyeleti rendszer létrehozásáról is. A tanács új felhatalmazást adott a belga elnökségnek, hogy az Európai Parlamenttel folytassa az egyeztetést a három tervezett hatóság jogosítványairól. Az EP jóval nagyobb, európai jogosítványt adna, de a tagországok a nemzeti felügyeletek hatásköreit védelmezik. Reynders szerint olyan engedményekről lehet szó, hogy például az új hatóságok betilthassanak pénzügyi termékeket. A következő napokban egyetértésre kellene jutni, hogy szeptemberben a törvényhozás a most elhalasztott első olvasatban szavazhasson. Csak ebben az esetben állhatnak fel január elsejével a hatóságok, ellenkezőleg az egész folyamat akár egy évet is csúszhat, ez pedig egyáltalán nem lenne szerencsés.
A pénzügyminiszterek lényegében rábólintottak, hogy legyen gazdasági fél év, amelynek során az első hat hónapban a tagországok viszonylag pontos képet kapnak egymás tervezett költségvetéséről. S jóval nagyobb fi gyelmet fordítanának az adósságállomány megítélésére, a versenyképességi mutatók nyomon követésére. Ez új menetrendet ír elő az intézményeknek, ennek próbája a magyar elnökség idejére esik.
