Van még esély az egyezségre
További demonstrációkat helyeztek kilátásba azok az alvállalkozók, akiknek összesen mintegy hárommilliárd forinttal tartozik az április 26-án csődvédelembe menekült Szeviép Zrt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. igyekszik segíteni, jogi felelősséget azonban nem vállal, az alvállalkozók ügyét „alapvetően morális, szabályozási és igazságszolgáltatási kérdésnek tartja”.
A vita az M43-as 2. ütemének beruházásához kapcsolódik, a pálya 47-es főút és Maroslele közötti szakaszához, amely tartalmazza az algyői új autópályahidat is. A ki nem fizetett alvállalkozók május 6-án kezdtek demonstrálni az épülő sztráda mellett, amelyet május 12-én egy kis szakaszon bontani kezdtek. A demonstrációkat követő tárgyalásokon a Sedesa azt ígérte: kifizeti a Szeviép vagyonfelügyelője által elismert munkák ellenértékének 50 százalékát. Ebből 14 százalékot ígértek előlegként, a többit augusztus 9-i határidővel.
Az alvállalkozók a pénzük másik részét a Szeviép Zrt. csődegyezségéből, ennek híján pedig az esetleges felszámolásból szerették volna megkapni. Nekik természetesen a csődegyezség felelne meg jobban, hiszen egy felszámolásban valószínűleg járna, de nem jutna nekik pénz a Szeviép vagyonának értékesítéséből.
Az érintett vállalkozások a hétfő délutántól várták a helyzet végleges rendezését, de az nem történt meg. A Szegeden tartott csődegyezségi tárgyaláson 15 nap haladékot szavaztak meg a hitelezők képviselői: ezalatt a Szeviép Zrt. megegyezhet azokkal a bankokkal, amelyeknek biztosított követelései vannak. A tárgyaláson megjelent csaknem 400 kisebb-nagyobb vállalkozás többségének viszont nem biztosított (például jelzáloggal) a követelése – ők csak akkor kaphatnak vissza valamennyit a pénzükből, ha a biztosított követeléssel rendelkező hitelezők az egyezség és nem a felszámolás mellett döntenek. Temesvári Zoltán, az alvállalkozók jogi képviselője lát biztató jeleket: szerinte ha a legnagyobb hitelező bankok be akarták volna dönteni a céget, akkor már most a felszámolásra szavaztak volna.
Baranyi Sándor, a Szeviép Zrt. fő tulajdonosa a tárgyalásról kijövet biztatónak nevezte a fejleményeket. Baranyi szerint önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe. A Szeviépnek is milliárdos nagyságrendű kintlevősége van, elsősorban még ki nem fizetett állami megrendeléseik pótmunkái formájában. Baranyi cáfolta, amit a tárgyaláson jelen lévő vállalkozók állítottak, hogy másfél milliárd forint kölcsönt adott volna a Szeviép a tulajdonosi körhöz közel álló cégeknek. Újságírói kérdésre közölte: magánvagyonának, illetve más cégekben lévő tulajdonrészének nincs köze a Szeviép adósságaihoz.
A Szeviép 10,5 milliárdos adóssága és a ki nem fizetett vállalkozók ügyében parlamenti vizsgálat kezdeményezését fontolgatja Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő. Nógrádi azután dönt a kérdésről, miután a NIF Zrt. nemrég kinevezett vezetősége tájékoztatja őt, hogy szerintük mi is történt a Szeviépnél.
A NIF Zrt. számára a Szeviép Zrt. csődeljárása során derült ki, hogy a kivitelező Tisza M43 Konzorcium, illetve annak tagjai megsértették a hatályos szerződéses feltételeket, és emiatt szabálytalan alvállalkozói lánc épült ki – írták szegedi tudósítónk kérdésére a NIF Zrt. kommunikációs osztályáról. Ez azonban egyelőre nem jelenti azt, hogy felbontják a konzorciummal kötött szerződést. Csupán „felkészülnek” arra az esetre, ha a kivitelező nem szünteti meg a tiltott alvállalkozói láncot. Ez utóbbi lényege, hogy a konzorcium vezetője, a spanyol Sedesa S. A. nem alkalmazhatta volna alvállalkozóként is a konzorcium másik tagját, a Szeviép Zrt.-t, amely további alvállalkozóknak passzolta tovább a feladatokat. Temesvári Zoltán, a ki nem fizetett alvállalkozók jogi képviselője szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy így nem kellett a NIF Zrt. által a konzorciumnak átutalt pénzt maximum 60 nap alatt átutalni a tényleges alvállalkozóknak.
A NIF Zrt.-nél nem tudták megmondani, mikorra készül el az M43-as autópálya, de elismerték: nemcsak a téli hideg, illetve a hosszú ideig magas vízállás, hanem a Szeviép fizetésképtelensége is szerepet játszott a csúszásban. A konzorcium a véghatáridő módosítását kérte, a NIF-nél ennek indokait vizsgálják.
A NIF Zrt.-nek nincs jogi felelőssége abban, hogy az alvállalkozók nem kapták meg a pénzüket – válaszolta kérdésünkre az állami cég sajtóirodája. Ők a konzorciummal állnak jogviszonyban, nem tudnak érdemi befolyást gyakorolni az alvállalkozók ügyében. A jelenlegi helyzetet a NIF Zrt. „alapvetően morális, szabályozási és igazságszolgáltatási kérdésnek tartja”.
