Bankokat tesztel, befektetést véd az EU
Az újabb csomag három témát ölel fel: a betétbiztosítást, a befektetők védelmét és a biztosítók csődje esetén életbe lépő garanciákat. Az első fontosságát aligha lehet túlértékelni, hiszen a magánszemélyek és vállalkozók akkor helyeznek el pénzt a bankban, ha azt biztonságban tudják. A 2008-ban kirobbant pénzügyi válság nyomán a tagállamok ugyan egységesen százezer euróban határozták meg a bankok által finanszírozott betétbiztosítási alapokból visszatérítendő összeget banki fizetésképtelenség esetén, ám 2010. december 31-ig adtak határidőt a bevezetésre. A huszonhét tagállamból eddig tizenhat vette át vagy juttatta el a törvényhozásig az új szabályozást, amely egységesülése esetén kiszűrné a rendszerből a jelenlegi zűrzavart (még mindig negyvenféle rendszer létezik), s bármely európai bankot választhatóvá tenné bármely európai polgár számára, a garancia mértékétől függetlenül. Emlékezetes, hogy a válság kipattanása után Írország egyoldalúan és gyorsan megemelte a betétgaranciát, amivel kényszerhelyzetbe hozta a többi tagállamot. A betétek ugyanis odavándorolnak, ahol a legnagyobb biztonságban érzik magukat.
A bizottsági előterjesztés szerint a legjobb lenne egy európai betétgarancia-rendszert kialakítani, de ez csak hosszabb távon valósulhat meg. Addig is 2020-as határidővel létrejöhetne a nemzeti betétbiztosítások hálózata, amely közös finanszírozási, hitelfelvételi mechanizmus szerint működne. A százezer eurós bankonkénti és (jogi) személyenkénti felső határ a betétek összegének 72, a betétek számának 95 százalékát garantálná, s újdonság, hogy a kis- és középvállalatok mellett a nagyvállalatokra is vonatkozna a védelem. A betétesek hét napon belül hozzájutnának pénzükhöz a bankcsőd után, szemben a mostani hosszadalmas eljárással.
A második csomagba került a befektetők kártalanítását húszról ötvenezer euróra növelő javaslat, arra az esetre, ha a befektetői szolgáltatást nyújtó intézmény csal, rosszul dolgozik, csődbe megy. A befektetési kockázattól ez nem óv meg, de a befektetést végző társaság kártalanítási kötelezettségét előírja, ha az üzletfele által rábízott pénzügyi eszközt visszaszolgáltatni nem tudja. A tagországok harminckilencféle rendszert működtetnek. A biztosítók csődje esetére nincs is uniós harmonizációs rendszer, ez most jönne létre, ha az idei konzultációk után a bizottság jövőre előterjeszti jogalkotási javaslatait.
A javaslatokkal azonban majd egy későbbi időpontban foglalkoznak az uniós pénzügyminiszterek, akik több formációban is tanácskoznak: hétfőn annak a munkabizottságnak a keretében, amelyet Herman Van Rompuy, a Tanács elnöke vezet és célja a stabilitási és növekedési paktum megerősítése az euró védelmében, a görög válság után. Az elképzelések ismertek: létrehoznák az európai fél évet, amikor a tagállamok bemutatják költségvetési elképzeléseiket, szorosabban nyomon követnék a strukturális reformok végrehajtását, a versenyképességi mutatók alakulását, a szabályszegőkkel szemben pedig uniós pénzmegvonást helyeznének kilátásba. Ennek pontos formája és beilleszthetősége a lisszaboni szerződésbe annak módosítása nélkül még éles viták tárgya, de a főbb vonalakban azért egyetértés mutatkozik.
Egy további kényes téma: miután az unió – amerikai mintára – elkötelezte magát, hogy a 91 legnagyobb bankjának tűrőképességéről szóló vizsgálatot közzéteszi, meg kell győznie a befektetőket arról, hogy a publikálandó adatok valóban mindenre kiterjednek (az államkötvény-portfóliókra is), s hogy baj esetén a beavatkozásról is gondoskodnak a hatóságok. Közben az olasz Unicredit vezére, Alessandro Profumo azt vetette fel a hétfői Financial Times című lapba írt cikkében, hogy a nagybankoknak maguknak kellene felállítaniuk egy húszmilliárdos alapot az esetleges nehézségeik kezelésére. Az ötlet részben szembemegy az egyes európai kormányok által szorgalmazott banki különadó gondolatával, főleg, mert utóbbi a költségvetési lyukak eltüntetésére szolgálna.
Az uniós pénzügyminisztereknek reagálniuk kell az Európai Parlamentnek az új felügyeleti rendszerről megfogalmazott vé le ményére is. Az EP a múlt héten elhalasztotta a szavazást az új hatóságok létrehozásáról, mert ezek jogosítványairól még vitázik a kormányokat képviselő Tanáccsal, s ha első olvasatban nem fogadják el a szöveget, akkor az új pénzügyi felügyeleti struktúra nem ölthetne testet a jövő év elején.
