Új lapokat húztak a Széchenyi-kártyára
Bővül a Széchenyi-kártya, ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök a 29 pontos akciótervében bejelentette, a következő hónapoktól új hitelkonstrukciók válnak elérhetővé a program keretében. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint augusztus elsejétől folyamodhatnak a vállalkozók azért a hároméves futamidejű, maximum 25 millió forintos Széchenyi forgóeszközhitelért, amelyet piacaik megtartására, bővítésére, a meglevő kölcsöneik racionalizálására fordíthatnak. De nem is ez az igazi újdonság, hiszen ugyan rövidebb futamidővel, de jelenleg is létezik 25 millió forintos Széchenyikártya.
A komolyabb segítséget a szeptember elsejétől elérhető, legfeljebb 50 millió forintos, 10 évre felvehető Széchenyi beruházási hitel, illetve a január elsejétől megnyíló, ugyancsak tíz évig használható, legfeljebb 50 millió forintos Széchenyi önerőhitel jelentik. Utóbbinak az a célja, hogy azokon a cégeken segítsen, amelyek nem tudják egyszerre előteremteni az elnyert uniós támogatáshoz szükséges önerőt, és kivárni, amíg az első benyújtott számlájukat kifizetik a közösségi források kezelői.
A kormány a 2010. december 31-igmegkötött hitelszerződések esetében a kölcsön teljes összegére, három évre kétszázalékos kamattámogatást biztosít, illetve a garanciaintézmény kezességvállalási díjának 50 százalékáig támogatást ad. Jelenleg a 2010-ben átadott Széchenyi-kártyák esetében 10 millió forint hitelösszegig egy százalék a kamattámogatás, az e fölötti kölcsönrészt már nem dotálja az állam.
A Széchenyi-kártya központi támogatása egyébként a gazdasági kormányzat eredeti tervei szerint az induláskor alkalmazott 5 százalékról már 2007-re lépcsőzetesen nullára csökkent volna, ehhez képest a 2009-ben kiadott kártyákra kétszázalékos volt a kamattámogatás.
Az átmeneti likviditási problémáikra a mikro-, kis- és középvállalkozások a kereskedelmi banki hitelek helyett az elmúlt másfél évben a korábbinál jóval többen választották a kamattámogatással igénybe vehető kártyát. Már több mint 170 ezer cégtulajdonosnak van vagy volt ilyen plasztikkártyája, ami azt jelenti, hogy a működő vállalkozások közel 30 százaléka élt a lehetőséggel. A kihelyezett kölcsönök összege meghaladja a 760 milliárd forintot, az egy kártyára jutó igénylések összege hatmillió forint körül volt, a kérések 85 százaléka vidékről érkezett. Az országban közel 300 helyen igényelhető a kártya, ami azt jelenti, hogy 10 kilométer távolságon belül bárki számára hozzáférhető. A bedőlések aránya bár emelkedett, de a válság alatt sem érte el az 5 százalékot.
A Magyar Közlönyben a napokban megjelent jogszabály azt is tartalmazza, hogy az állam a programhoz kapcsolódó marketing-, kommunikációs, valamint informatikai fejlesztési költségekhez 92,2 millió forinttal hozzájárul, amit a hitelintézetek és az érdekképviseletek kapnak meg. Ez utóbbi összeget, valamint a 2010-es kamat- és garanciadíj-támogatásokat a kis- és középvállalkozói célelőirányzat fedezi. Igaz, mindezt úgy, hogy a támogatási és kiadási oldalt a kormány saját hatáskörbenmegemeli 95 millió forinttal a központi költségvetés 2010-es általános tartaléka terhére.
A tervek szerint jövőre az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztésre fordítható pénzeiből finanszíroznák a programot, habár azt, hogy ez lehetséges-e, előbb meg kell vizsgálni. Mint ahogyan azt is át kell tekinteni, hogy van-e lehetőség arra, hogy jövőre az állami viszontgarancia mértékét a jelenlegi 80-ról 85 százalékra emeljék. Ahogyan Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogalmazott tavaly a 120 ezredik kártya átadásán: a Széchenyi-kártya azért működőképes, mert hozzáférhető, jól használható és olcsó a hálózat, melyen keresztül elérhető.
A Széchenyi-kártyát 2002-ben indította el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és az MKIK. A pénzügyi hátterét a takarékszövetkezeti hálózat, az Erste Bank, az OTP Bank, az MKB Bank, a Takarékbank és a Volksbank adja. A kártyát a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a nemzetgazdasági tárca biztosítja. A társaság a készfizető kezességvállalás díjaként a hitelszerződésben meghatározott hitelkeret 80 százalékára vetítve 1,5 százalékos készfizető kezességvállalási díjat számít fel. A vállalkozásnak csak a garanciadíj felét kell megfizetnie, mert a másik felét az állam támogatásként fizeti meg helyette.
